Lápmentés Bajorországban: A gazdák szkeptikusak az újranedvesítéssel kapcsolatban

Lápmentés Bajorországban: A gazdák szkeptikusak az újranedvesítéssel kapcsolatban

Mi történik a lápban? A klímavédelemről szóló vitában nemcsak Bajorországban, hanem egész Németországban is napirenden van az újranedvesített láp. A lápterületek újranedvesítését elősegítő bajor lápgazdák program 2023 decemberi bevezetése óta azonban kevés pozitív visszajelzés érkezett a gazdálkodóktól. A tizenkét év alatt hektáronkénti évi 2200 eurós finanszírozási bónusz csábítónak tűnhet, de ez idáig egyetlen gazdálkodó sem mutatott érdeklődést a részvétel iránt, a br.de jelentése szerint.

„Jobb a nedvesebb” – ez a lápvédők mottója, és az újranedvesedés messzemenő pozitív hatásaira utal. Ez a folyamat több mint 80 százalékkal csökkentheti a CO2-kibocsátást, amit nem szabad alábecsülni a klímaváltozás idején. Mindazonáltal jelentős aggodalmak vannak a gazdálkodók körében, különösen az újranedvesítéssel járó földterületekért folyó versenyt illetően. A kaufbeureni mezőgazdasági hallgatók sem mutatnak érdeklődést – egyszerűen túl nagy a földigény az intenzív mezőgazdasághoz.

A klímavédelem és a mezőgazdaság konfliktusban

Keserű tény: a lecsapolt lápok nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gázt bocsátanak ki, ami fokozza a klímacélokról folyó vitát. Pontosabban, egy hektár lecsapolt láp évente olyan üvegházhatású gázokat bocsát ki, amelyek egyenértékűek hat átlagos bajor lakos éves fogyasztásával. Ennek ellenére a tőzeglápok veszítenek anyagukból - évente akár 4 cm talajt is -, és az előrejelzések szerint a mezőgazdaságilag használt tőzeglápok 25%-a már 15 éven belül használhatatlanná válhat Bajorországban.

Annette Freibauer, az LfL-től hangsúlyozza, hogy a program folyamatai vonzóak, de gyakorolni kell, hogy valóban nagyobb hatást érjünk el. De mi akadályozza meg a gazdálkodókat? Jochen Krauß, egy günzburgi gazda szerint, aki 2019 óta újranedvesíti a területeket, magas követelmények és tisztázatlan felelősségi kérdések akadályozzák a programba való regisztrációt. Hidrológiai jelentésre van szükség, és a bürokratikus teher sok embert elriaszt.

Nedves lápok széntárolóként

A tőzeglápok nemcsak a klímavédelem gócpontjai, hanem fontos széntárolók is. Több szenet tárolnak, mint a világ összes erdeje együttvéve. Németországban e lápterületek nagy részét lecsapolták, ami a tárolt szén kibocsátásához vezetett. Ezért a lápokat közvetlenül a talajszint alá kell vizezni, hogy megőrizzék széntároló funkciójukat. Vannak azonban kihívások: Ahhoz, hogy az újranedvesítés pénzügyileg életképessé váljon, új marketingcsatornákra van szükség a vízi kultúrákból származó termékek számára, még akkor is, ha ezek általában alacsonyabb hozamot hoznak.

Annál is fontosabb, hogy elterjedjenek az olyan innovatív megközelítések, mint például a Malchin energiaközösségében. Itt az újranedvesített rétekről szedik le a szárakat, és égetik el egy fűtőműben, hogy a város egyes részeit klímabarát hővel látják el. Ezek a megoldások új perspektívákat kínálnak, de jelentős beruházási ráfordítást jelenthetnek.

Összefoglalva, a tőzegláp újranedvesítése érzékeny kérdés, amelynek egyensúlyt kell teremtenie a mezőgazdasági érdekek és a környezetvédelmi célok között. Az a tény, hogy a sikeres újranedvesítés kiterjedt technikai beavatkozást és jó kezet igényel a gazdálkodótól. A jövő generációinak akarva-akaratlanul is le kell aratniuk mai tetteink eredményét.