Suche
Mein Konto
Amikor Hof 1950-ben 60 állatot áldozott fel a kutyaadó miatt: Lumpi tragikus története
1950-ben Hofban 60 kutyát kellett leölni a be nem fizetett adók miatt, de Lumpi tacskó túlélte. Egy pillantás a kutyaadóra.
Amikor Hof 1950-ben 60 állatot áldozott fel a kutyaadó miatt: Lumpi tragikus története
1950-ben olyan dolog történt, ami Hofban megdöbbentette a kutyabarátokat: a be nem fizetett kutyaadó miatt 60 kutyát kellett a vágóhídra vinni. Erről a szívszorító eseményről a Frankenpost számolt be, amely részletesen beszámolt az 1950. december 14-i eseményekről. A szerencsétlen állatok között volt a „Lumpi” tacskó is, aki túlélte ezt a tragikus epizódot, és ezért a boldogság mintaképe volt egy nagyon sötét időben. A háború utáni években élt társadalomban különösen jelentős volt a visszaesés a négylábú társak számára.
De mi áll e tragikus döntés mögött? A kutyaadót, a középkorig visszavezethető problémát eredetileg a kóbor kutyák visszaszorítására vezették be. Az első adózási formákat a 15. században dokumentálták, és nem volt ritka, hogy a kutyákat járványok, különösen veszettség hordozójaként tekintették. A haustierewissen.de jelentése szerint a 16. században bizonyos francia régiókban még értékes kutyák is voltak, amelyeket mentesítettek ez alól az adó alól.
A kutyaadó fejlesztése
Idővel azonban megváltozott a kutyafajták képe. A 19. században a kutyák sok társadalmi osztály státuszszimbólumává váltak. A nagyvárosokban, például Berlinben és Münchenben a tervek szerint kutyaadót vezettek be, hogy korlátozzák a drága fajták számát és feltöltsék a városi kasszát. A kutyaadó a 21. században számos önkormányzat stabil finanszírozási forrásává fejlődött. Egyes városok még adókedvezményeket is bevezettek azon kutyatulajdonosok számára, akik állatmenhelyről fogadnak örökbe állatokat.
De nem mindenki ért egyet ezekkel az intézkedésekkel. Újra és újra fellángol a vita a kutyaadó társadalmi igazságosságáról. Különösen az alacsony jövedelműek látják magukat gyakran hátrányos helyzetben. Az adót minden település önállóan állapítja meg, és régiónként nagyon eltérő lehet. Vannak kivételek, például a vakvezető kutyák és a szolgálati kutyák, amelyek általában mentesülnek az adó alól, vagy csak alacsonyabb összeget kell fizetniük.
Lumpi és a többi hofi kutyus szomorú története továbbra is élénk példája annak, milyen drasztikus következményekkel járhat a be nem fizetett kutyaadó. Érdekes lesz látni, hogyan alakul a jövőben a kutyaadóról szóló vita, és lesznek-e olyan új szabályozások, amelyek tehermentesítik a kutyatartókat, és továbbra is szabályozzák a kutyák számát a városokban. Mert egy dolog világos: a kutyák nemcsak állatok, hanem családtagok, akik meghódították a szívünket.