Tüntetés Münchenben: 200 ember Merz vitatott városképi nyilatkozata ellen

Tüntetés Münchenben: 200 ember Merz vitatott városképi nyilatkozata ellen

Tegnap kora délután mintegy 200 ember gyűlt össze a müncheni Marienplatzon, hogy tiltakozzanak Friedrich Merz (CDU) kancellár vitatott "városképi" nyilatkozata ellen. A nők jogait és integrációját aktívan szorgalmazó „Frau-Kunst-Politics” egyesület által szervezett tüntetés egyértelmű jelzés volt a diszkriminatív retorika ellen. Az előadók világossá tették, hogy a szavak gyakran elég erőszakosak lehetnek, és hangsúlyozták a migrációval kapcsolatos tiszteletteljes kommunikáció szükségességét.

Naciye Özsu, az SPD helyi vezetője Taufkirchenben megosztó nyelvhasználattal vádolta Merzt, és a bevándorlási helyzet humánusabb megítélésére szólított fel. Julia Schmitt-Thiel, München SPD városi tanácsosa is világossá tette: "A nyelv megosztásának nincs helye városunkban." A kritikusok a szolidaritás és az emberség egyértelmű üzeneteként „Ember nem illegális” szlogennel jelzett táblákat emeltek ki.

A tiltakozások háttere

A tiltakozásokat Merz potsdami megjelenése váltotta ki, ahol az AfD felemelkedéséről és a migrációs politika kihívásairól kérdezték. Merz elmondta, hogy a szövetségi kormány 2024 augusztusától 2025 augusztusáig 60 százalékkal akarta csökkenteni az új menedékkérelmek számát. Ez a kijelentés nemcsak irritációt váltott ki, hanem heves vitákat is kapott a Bundestagban. A Zöldek és a Baloldal kritikusai bocsánatkérést követeltek Merz bántó szavaiért.

A migrációról szóló vita kapcsán Markus Söder, a CSU vezetője kiemelte, hogy ösztönözni kell a nem bűnöző szíriaiakat és afgánokat az ország elhagyására. A „városkép” kifejezést egyre gyakrabban kritizálják, mint eufemisztikus kódszót, amely negatív felfogást hoz létre a nem németnek vagy nem fehérnek tekintett emberekről. Nina Perkowski szociológus kifejti, hogy az ilyen kifejezések félelmet táplálnak, és legitimálják az olyan intézkedéseket, mint a deportálás.

Bűnügyi statisztikák és értelmezésük

A Német Közgazdaságtudományi Intézet jelenlegi tanulmánya szerint a bűnözéstől való félelem nem mindig jár együtt a bűnözés tényleges fejlődésével. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal Rendőrségi Bűnügyi Statisztikája (PKS) 7,5 százalékkal nőtt a külföldiek által elkövetett erőszakos bűncselekmények számában az előző évhez képest. Annak ellenére, hogy a gyanúsítottak több mint 40 százaléka külföldi, a lakosság mindössze 15 százalékát teszik ki. A kriminológusok óva intenek ezen adatok félreértelmezésétől. Holger Münch, a BKA elnöke a migráció korlátozásának egyértelmű összpontosítását sürgette, a kritikusok pedig a kérdés összetettségére hívják fel a figyelmet.

A menekült-bevándorlásról és a terrortámadásokról szóló jelentések növelték a lakosság bűnözéstől való félelmét. A jobboldali populista és jobboldali szélsőséges mozgalmak a „fajilag fajult másiktól” való félelmet gerjesztik, és így a lakosság széles rétegei között titkos fenyegetés érzéshez vezetnek.

A Merz kijelentéseire adott reakciók és az azt követő tiltakozások egyértelművé teszik, hogy a migrációról és az integrációról szóló diskurzus Németországban továbbra is nagyon polarizált. A folyamatban lévő konfliktusok azt mutatják, hogy Németországban sokan a rasszizmust, a diszkriminációt és a társadalmi kirekesztést tekintik kulcsfontosságú fenyegetésnek.

Noha a politikai színtéren az álláspontok elakadtak, továbbra is remélhető, hogy a nyílt és tiszteletteljes együttélést hirdetők hangja felerősödik.