Borzalom a száműzött irániak körében: Merz kijelentései nyugtalanítják a közösséget

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy iráni nürnbergi száműzetés rémületét fejezi ki Merz Izraelről szóló kijelentései és az iráni közösségre gyakorolt ​​hatás miatt.

Ein Exil-Iraner in Nürnberg äußert Entsetzen über Merz' Äußerungen zu Israel und die Auswirkungen auf die iranische Community.
Egy iráni nürnbergi száműzetés rémületét fejezi ki Merz Izraelről szóló kijelentései és az iráni közösségre gyakorolt ​​hatás miatt.

Borzalom a száműzött irániak körében: Merz kijelentései nyugtalanítják a közösséget

Az elmúlt napokban a németországi iráni közösség egyre inkább szenvedett a politikai fejleményektől. Különösen Friedrich Merz kancellár kijelentései keltettek hullámokat, aki Izraelt a Nyugat „piszkos munkájának” minősítette. Bahman Abedini, a nürnbergi száműzött iráni, aki az 1980-as évek végén menekült el Iránból, rémületét fejezi ki e kijelentések miatt. Abedini elmondja, hogy megszakította a kapcsolatot iráni családjával, hogy megvédje őket az esetleges elnyomástól, és leírja azt a félelmet, amelyet sok iráni érez szerettei iránt. A br.de jelentése szerint az iráni közösség még soha nem látott mértékben szenved az otthoni politikai nyomástól, amelyet sok társuk tapasztal.

A németországi politikai reakció azonnal következett: az SPD és a Zöldek élesen bírálták Merz szóválasztását. Adis Ahmetovic, az SPD politikusa nem túl hatékonynak minősítette a kijelentéseket, míg a zöldpárti Luise Amtberg „cinikusnak és tudatlannak” minősítette őket. A kritika ellenére Merz megvédte kijelentéseit, és kifejtette, hogy azok nagyrészt jóváhagyásra találtak. Itt jól látható, hogy az Iránról és az izraeli-iráni viszonyról szóló vita nemcsak ebben a két országban, hanem a nemzetközi porondon is hullámokat ver.

Katonai konfliktusok és stratégiai érdekek

Irán a közelmúltban bejelentette, hogy katonai támadásokat indít Izrael ellen, és François Chauvancy tábornok azt mondta, hogy a stratégiai kommunikáció részét képezik. Ugyanakkor rámutatott, hogy ezek a támadások komolyságuk ellenére sem értek el jelentős sikert. Irán támadásai nemcsak katonai képességeit tették próbára, hanem Izrael sebezhetőségét is feltárták az ilyen támadásokkal szemben. A mena-researchcenter.org szerint elavult katonai technológiákat alkalmaztak, ami felveti a kérdést, hogy Irán milyen mértékben jelenthet még komoly fenyegetést Izraelben.

A geopolitikai arénában Irán továbbra is elszigetelt regionális ambíciói ellenére. Az arab államok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az Izraelhez való közeledés iránt, ami tovább gyengíti Irán stratégiai pozícióját. A katonai konfliktusok nem maradnak következmények nélkül. Izrael már tervez megtorló intézkedéseket, még akkor is, ha az Egyesült Államok ezt kockázatosnak tartja. A közel-keleti helyzet összetettségét mutatják a Vörös-tengeren folyó katonai műveletek is, ahol Irán a hutikon keresztül próbál katonai erőforrásokat mozgósítani.

A belpolitikai kép Iránban

Itthon azonban egészen más kihívásokkal néznek szembe az irániak. A bpb.de információi szerint az ország gazdasági helyzete drasztikusan romlott az elmúlt években. A nemzetközi elszigeteltség, a rossz irányítás és a korrupció kombinációja súlyosan befolyásolta sok iráni életminőségét. A statisztikák azt mutatják, hogy a lakosság legalább 30%-a a szegénységi küszöb alatt él, és az infláció és a magas munkanélküliség jellemzi a mindennapokat.

Raisi elnök halála és a közelgő, 2024 júliusában esedékes időközi választások után az elemzések történelmileg alacsony szavazói részvételt és a politikai rendszer tisztességével szembeni mély bizalmatlanságot mutatnak. Masoud Peseschkian új elnök reformígéretei reményt keltenek a változásban, de kérdéses, hogy a valóságban megvalósíthatók-e. Az iráni ellenzék továbbra is változatos, de a változáshoz vezető közös út következetlen, és számos különbség jellemzi.

A száműzetésben élő Abedini minden esély ellenére reménykedik a szabad Irán lehetőségében. Számára egyértelmű, hogy az iráni változásnak maguktól az irániaktól kell származnia, nem pedig külső katonai beavatkozásokon keresztül. Mint fogalmazott, az iráni nép felszabadításához vezető út nem izraeli támadásokon keresztül vezet, hanem belső ügynek kell lennie. A stresszes időkben a szőnyegek helyreállításának szenteli magát, hogy egy kis békét és nyugalmat találjon.

Mindeközben még várni kell, hogy a közel-keleti fejlemények hogyan alakulnak tovább, és milyen hatással lesznek az iráni lakosságra és diaszpórájára.