Gyilkossági ügy 50 év után: Az új DNS-nyomok fényt derítettek Kolitzheimre!
A Cornelia Hümmer kolitzheimi meggyilkolása körüli hideg ügyben 50 év után életfogytiglani börtönbüntetést követel a vádlottra az ügyészség.

Gyilkossági ügy 50 év után: Az új DNS-nyomok fényt derítettek Kolitzheimre!
Nem mindennap nyitnak meg újra egy közel 50 éves gyilkossági ügyet. De éppen ez történik jelenleg a Schweinfurti Területi Bíróságon. Ismét az 1975-ben brutálisan meggyilkolt fiatal nő, Cornelia Hümmer esete áll a középpontban. Az ügyészség életfogytiglani börtönbüntetést követel a vádlottra, egy 71 éves volt amerikai katonára, aki a bűncselekmény idején Schweinfurtban állomásozott. Ő azonban hevesen tagadja a vádakat, miközben új DNS-bizonyítékok képezik a vádak alapját. Ezek a fejlesztések rávilágítanak a lehetőségekre Hideg esetek vizsgálata, amelyek régi, megoldatlan ügyeket hoznak napvilágra a modern kriminalisztikai technológia segítségével.
Az akkor 18 éves Cornelia Hümmer meggyilkolása drámai körülmények között történt. Megkéselték, és az indíték egy viszonyról és a vádlott állítólagos terhességéről szóló fenyegető leleplezés lehetett. A vádlottat már a kilencvenes években gyanúsították, de akkor még nem volt elég bizonyíték. A technikai fejlődésnek és a legújabb DNS-elemzéseknek köszönhetően az ügyészség most ismét vádat emelhetett, ami jól szemlélteti, hogy a modern technikák évtizedek múltán is segíthetnek megtalálni az igazságot.
Vizsgálatok sok év után
A hideg eset körüli eljárás nem egyedi eset. Németországban, akárcsak másutt, sok megoldatlan gyilkossági ügy van, amelyeket új nyomozati megközelítésekkel lehet megoldani. A „hideg ügy” kifejezés az angol-amerikai jogterületről származik, és a megoldatlan büntetőügyek folyamatban lévő nyomozásait írja le. Az első ilyen esetekre szakosodott egységeket csak Németországban alapították, körülbelül 40 évvel az FBI első Cold Case Osztálya után. Ez azt mutatja, hogy mennyi időbe telik az ilyen előrelépések megvalósítása a rendőrségi munkában.
Különösen érdekes az, hogy a társadalom hogyan reagál ezekre a régi esetekre. Sok esetben, például a brémai Carmen Kampa-gyilkossági ügyben, amelyet 40 év után egy hidegügyes egység oldott meg, a nyilvános fellebbezések döntő szerepet játszanak. Egy dicséretes stratégiáról beszélnek, amelynek célja a lehetséges tanúk jelentkezésének ösztönzése, akik különböző okokból akkoriban hallgattak. Szó lehet a megváltozott körülményekről vagy annak reményéről is, hogy az elévülés mentesít a büntetés alól. Tükör beszámol ezeknek az eseteknek óriási társadalmi relevanciájáról és a modern technológiával járó lehetőségekről.
A Cornelia Hümmer-ügy fejleményei lenyűgöző példái annak, hogy a múlt árnyékából hogyan lehet új meglátásokat és talán még igazságot is találni. Az még várat magára, hogyan haladnak a regionális bíróság előtti tárgyalások, és valóban elítélik-e a vádlottat, vagy továbbra is bizonytalan helyzetben lesz.
Történelmi eset, amely azt mutatja, hogy még sok év után sem mondtak el mindent. És talán a mostani tárgyalás is egy kis reménysugár a sok más, még megoldásra váró hideg ügyben.