Suche
Mein Konto
Ruhaözön: 200 futballstadion tele szeméttel – így menthetjük meg!
A Straubing aktuális cikke rávilágít a textilhulladék riasztó számaira és a körforgásos gazdaság szükségességére.
Ruhaözön: 200 futballstadion tele szeméttel – így menthetjük meg!
A divatvilág óriási problémával néz szembe: évente körülbelül 120 millió tonna ruha kerül a szemétbe világszerte – ez a mennyiség több mint 200 futballstadion térfogatának felel meg. A Boston Consulting Group (BCG) legutóbbi tanulmánya ezeket a riasztó adatokat hozta fel. A megdöbbentő az, hogy ennek a ruhahulladéknak a 80 százaléka vagy hulladéklerakókba kerül, vagy elégetik, miközben csak 12 százaléka kap lehetőséget az újrahasznosításra. Az [idowa.de] szerint (https://www.idowa.de/wirtschaft/200-fussballstadien-voll-kleidermuell-so-viel-werfen-wir-weg-9-1-3508-1-3508-1-3508-1-3508-9-1) a hatalmas mennyiségű textilhulladék szembetűnő példája az észak-chilei nagy ruhahegyek, amelyek még az űrből is láthatók.
De a probléma nem csak az ártalmatlanítással kezdődik. A vásárlók átlagosan csak 7-10 alkalommal vesznek fel ruhadarabokat, ami tovább rontja a helyzetet. Meglepő az alacsony, mindössze 1 százalékos újrahasznosítási arány; Sok textil olyan keverékekből készül, amelyeket nehéz újrahasznosítani. A divatipar CO2-kibocsátásának több mint 90 százaléka új nyersanyagok kitermeléséből és feldolgozásából származik. Fájdalmas felismerés, amely alapvető újragondolást igényel az iparágban.
Út a körkörös gazdasághoz
Egyre fontosabb fogalom a körkörös gazdaság a textiliparban. A Circular Economy Germany szerint a hangsúlyt a ruházatra kell helyezni, mert a hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. A textiliparra jelenleg alig létezik ágazatspecifikus szabályozás, de az új projektek a meghatározott fenntarthatósági célok elérését hivatottak segíteni. A szövetségi kormány és a vállalatok közötti párbeszéd célja a körkörös üzleti modellek előmozdítása, valamint a tartós ruházat és az újrahasznosított szálak eladásának növelése.
Fontos elem a fogyasztói tudatosság változása. A tájékoztató kampányok célja, hogy növeljék a tartós ruházat megbecsülését, és arra ösztönözzék az embereket, hogy kevesebbet vásároljanak a fast fashion szegmensben. Arra kérik a cégeket, hogy próbáljanak ki innovatív üzleti modelleket, például termékként szolgáltatást, és kössenek együttműködést a textilhulladékok válogatási technológiáival.
Fenntartható textilipar iránti igény
A WWF is úgy látja, hogy cselekvésre van szükség, és egy olyan körkörös textilipart szorgalmaz, amely maga mögött hagyja a klasszikus „vesz-készít-hulladék” modellt. A nyolc stratégiai megközelítés többek között a túltermelés és a fogyasztás visszaszorítását, valamint a fenntartható nyersanyagok felhasználását tartalmazza. Szintén elengedhetetlen az ellátási láncok átlátható megközelítése és a mikroszálas szennyezés elleni küzdelem.
Az újrahasznosítási politika jövőbeni fókuszában a termékek élettartamára vonatkozó követelmények bevezetése állhat az EU termékszabályozásába. But the responsibility does not only lie with politicians. A fogyasztóknak kifejezetten jó minőségű és tartós textíliákat kell választaniuk, míg a cégeknek a körfolyamatokra kell támaszkodniuk. Közös erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a textilipart fenntarthatóvá és környezetbaráttá tegyük. Sikerül-e együtt legyőznünk ezeket a kihívásokat?
Hatékony újragondolással és határozott intézkedésekkel a divatipar jövője valóban fenntartható fényben tündökölhet – egy életképes körkörös gazdaság felé, amint azt a WWF-tanulmány kéri.