Piros riasztás: A hamburgi ifjúsági jóléti szolgálatok küzdenek a túlterhelés ellen!
A hamburgi gyermek- és ifjúsági jóléti szolgálat dolgozói kongatják a vészharangot: a túlterheltség, a létszámhiány és a rossz körülmények veszélyeztetik a minőséget.

Piros riasztás: A hamburgi ifjúsági jóléti szolgálatok küzdenek a túlterhelés ellen!
A gyermek- és ifjúsági jólét helyzete Németországban aggasztó. Az NDR szerint a hamburgi alkalmazottak sürgősen kongatják a vészharangot a fenntarthatatlan munkakörülmények miatt. Az alkalmazottak arról számolnak be, hogy túlterheltek a személyzet hiánya, a rossz fizetés és a hatalmas adminisztratív teher miatt, amely messze meghaladja azt, amit a szociális szektorban kívánnánk.
Például egy teljes munkaidőben dolgozó szociális munkás akár 70 családért is felelős – ezt a feladatot szinte lehetetlen kezelni. A bentlakásos csoportok pedagógusai szerint a nevelési feladat ilyen feltételek mellett aligha teljesíthető. A növekvő bürokratizálódás további kihívások elé állítja az alkalmazottakat, és frusztrálja őket, mert valójában szívesebben dolgoznak közvetlenül azokkal az emberekkel, akiken segíteni szeretnének. A hamburgi családügyi hatóság felismerte, hogy a feltételeken javítani kell, de a tehermentesítő konkrét intézkedéseket még nem hajtották végre.
Növekvő stressz az óvodákban
A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban bekövetkezett változás azt mutatja, hogy különösen a koronajárvány óta jelentősen megnőttek az oktatási szakemberek terhei. Azonnali politikai lépésekre szólít fel egy több tudós által kezdeményezett nyílt levél. A GEW Hamburg jelentése szerint a koragyermekkori nevelési, gondozási és nevelési (ECEC) rendszer az összeomlás szélén áll.
Az okok sokfélék: az idő szorítása, a munkaerőhiány és a kedvezőtlen munkakörülmények „stresszcsapdához” vezetnek az alkalmazottakban. Ez nem csak a betegnapok magas számát eredményezi – itt különösen a mentális betegségek jelentik a fő problémát –, hanem negatív hatással van a gyermekek mentális egészségére is. Sokan már a stressz, a kimerültség és a rossz közérzet tüneteit mutatják. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a stressz súlyos következményekkel jár a gyermekek számára, különösen az első három életévben.
A szakképzett munkaerő hiánya komoly kihívás
A Nifbe szerint a gyermek- és ifjúsági jóléti szakképzett munkaerő hiánya egyre kritikusabb. A gyermek- és ifjúsági jólét elmúlt 20 évben tapasztalt bővülése ellenére nem lehet minden törvényileg előírt feladatot teljesíteni. A létszám ugyan nőtt, de a létszám nem felel meg a szükséges feltételeknek. Nyugat-Németországban a szociális szakmák munkaerőpiaca szinte üres. Ez azt jelenti, hogy sok pozíciót gyakran nem lehet képzett személyzettel betölteni.
Az előrejelzések szerint 2030-ra 51-88 ezer szakképzett munkaerő lehet Nyugat-Németországban. 2026/2027-től az általános iskolások egész napos gondozásához való törvényes jog is életbe lép, ami tovább növelheti a személyzeti nyomást. E kihívásnak való megfelelés érdekében sürgősen új stratégiákra van szükség a személyzet toborzására és megtartására.
A politikusok jobb munkakörülmények és fokozott elkötelezettség iránti igénye egyre hangosabb. Lényeges, hogy a gyermek- és ifjúsági jóléti szakemberek keretfeltételei javuljanak, hogy megfeleljenek a kihívásoknak, és végső soron a gyermekek megfelelő támogatást kapjanak fejlődésükben.