AI a munkahelyen: Hogyan kezelhetik az alkalmazottak a bizonytalanságot

AI a munkahelyen: Hogyan kezelhetik az alkalmazottak a bizonytalanságot

A mai munka világában a technológia gyors ütemben fejlődik, és bevezeti a mesterséges intelligenciát (AI). Ezek a fejlett rendszerek már képesek szövegeket írni, adatokat elemezni, sőt prezentációkat is készíteni. Bár ezek a fejlesztések számos lehetőséget kínálnak, félelmeket is keltenek – különösen a fiatal szakemberek és munkavállalók körében, akik bizonytalannak érzik értéküket az egyre automatizáltabb környezetben. A radiowaf azokról a félelmekről számol be, amelyek különösen az automatizálásból és a teljes munkakörváltásból erednek.

Egy szakértő, Carina Hellmich kiemeli, hogy az érzés, hogy többé nem látható vagy értékes, nagy hatással lehet az énképre. Azok az emberek, akik hatékonyságukkal és termelékenységükkel határozzák meg magukat, attól tartanak, hogy tevékenységeiket mesterséges intelligencia válthatja fel. Ezen aggodalmak ellenére is léteznek megközelítések e bizonytalanságok kezelésére.

Stratégiák a kihívások leküzdésére

A mesterséges intelligencia által támasztott kihívásoknak való megfelelés érdekében célszerű szemléletváltást előidézni: az AI-t eszköznek kell tekinteni, nem ellenségnek. Ez növelheti a kontroll érzését. Ésszerű az is, hogy rendszeresen reflektál saját erősségeidre, és tudatosítsd, mit tehetsz, amire egyetlen program sem képes. A személyes értékeken alapuló kiegyensúlyozott önértékelés a viharos időkben is segít stabilnak maradni.

A bizonytalanságok aktívan kezelhetők kollégákkal folytatott eszmecserék vagy továbbképzések révén. Egy másik praktikus tipp, hogy gondold át újra a közösségi médiát, és tudatosan kerüld a „tökéletes” tartalmakat, hogy a fontos dolgokra fókuszálj. Végül tanácsos feljegyezni az apró sikereket, hogy az olyan emberi tulajdonságokra összpontosítsunk, mint az empátia és a meghallgatás.

Az AI befolyása a munkaerőpiacra

A mesterséges intelligencia fejlődése nem csupán trend, hanem jelentős fordulópont a munka világában. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség szerint számos jel utal arra, hogy az AI nemcsak hosszú távon automatizálhatja a feladatokat, hanem új tevékenységi területeket is megnyithat. bpb arról számol be, hogy a BMWi 2019-es tanulmánya azt mutatja, hogy a németországi vállalatoknak csak 6%-a alkalmazza a technológiát, ami azt sugallja, hogy Németországban a vállalatok lassan alkalmazzák az MI-t.

Az AI-t már használják, különösen olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, az ügyfélszolgálat, sőt az emberi erőforrás menedzsment. A munkaerőpiacra gyakorolt ​​általános várható hatásra vonatkozó előrejelzések azonban nagyon eltérőek. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a mesterséges intelligencia akár 300 millió teljes munkaidős állást is veszélyeztethet az Egyesült Államokban és Európában. Azok a foglalkozások, amelyek interperszonális interakciót vagy kreatív megközelítést igényelnek, kevésbé vannak kitéve. Még várni kell, hogy a munka világa hogyan fog megváltozni a mesterséges intelligencia hatására.

Merítsen pozitívumot a változásokból

Az OECD értékelése azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia eddig inkább a tevékenységek átszervezéséhez, mintsem a munkahelyek tömeges elvesztéséhez vezetett. A digitalaustria pozitív hatásokról számol be, például javult a munka minősége és megnövekedett a munkahelyi biztonság. Ugyanakkor aggasztóak a magasabb követelmények és a munkaintenzitás növekedésének lehetősége, valamint a mesterséges intelligencia kezeléséhez szükséges készségek hiánya.

A méltányos munkaerő-piaci lehetőségek megteremtése érdekében hangsúlyozzák, hogy kiemelten támogatni kell az alacsonyan képzetteket, az időseket és a nőket, hogy ne nőjön tovább az egyenlőtlenség kockázata. Ezekben a viharos időkben elengedhetetlen, hogy az oktatás és a képzés prioritást élvezzen, hogy lépést tudjunk tartani a változásokkal.

Összefoglalva: Noha a mesterséges intelligencia új kihívásokat és bizonytalanságokat hoz magával, lehetőséget ad a meglévő struktúrák újragondolására és továbbfejlesztésére. A siker kulcsa a munkaerő alkalmazkodóképességében és a technológiával való munkavégzés iránti hajlandóságban rejlik, nem pedig túlterheltségben.