Suche
Mein Konto
A németek több mint kétharmada kerüli a híreket – miért?
2025. június 17-én a hamburgi Reuters Institute közzéteszi a németországi hírkerüléssel és médiahasználattal kapcsolatos eredményeket.
A németek több mint kétharmada kerüli a híreket – miért?
Egy mostani tanulmány nagy feltűnést kelt Németországban: A „Reuters Institute Digital News Report 2025” szerint az internetezők 71%-a aktívan kerüli a híreket. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 69%-os adat ismét emelkedett. Ennek a tendenciának kiemelkedő oka a hangulatra gyakorolt negatív hatás, amelyet a megkérdezettek 48%-a nyilatkozott. Néhányan kimerültnek érzik magukat a konfliktusokról és háborúkról szóló rengeteg tudósítás miatt. A jelentés szerint a hírkerülők 39%-a stresszesnek érzi magát ebben az összefüggésben, amit Julia Behre kutató szelektív hírkerülésként ír le, ami nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fogyasztanak híreket.
Az érdekes az, hogy az idősebbek, különösen az 55 év felettiek, gyakrabban mondják azt, hogy túl sok a tudósítás a háborúkról. A 18 és 24 év közötti fiatalok 43%-a úgy érzi, hogy kimerült a hírözön, 19%-uk pedig úgy érzi, hogy az információ nem releváns számukra. A hírkerülés ellenére az érdeklődés továbbra is stabil: Németországban a felnőttek 55%-a továbbra is nagyon érdeklődik a hírek iránt, 91%-uk pedig hetente többször is fogyaszt híreket, mint pl. Rádió ajak jelentések.
A hírekbe vetett bizalom továbbra is stabil
Egy másik pozitív szempont a hírforrások iránti bizalom szintje. A felnőtt online lakosság 45%-a megbízik a tudósítások többségében, ami a bizalom stabilitását mutatja, amely különösen a közéleti hírekben, valamint a helyi és regionális újságokban tükröződik. Feltűnő, hogy a megkérdezettek több mint 50%-a megbízhatóbbnak találja az ember által generált híreket, mint a mesterséges intelligencia által generáltakat. Leibniz HBI megjegyzi.
A közösségi média az egyik leggyakoribb hírforrás. A felnőtt felhasználók 66%-a hetente legalább egyszer fogyasztja. A közösségi hálózatok, például a YouTube és az Instagram magas használati arányt érnek el, különösen a 18–24 évesek körében. E platformok hitelessége előtt álló kihívás, hogy a válaszadók 57%-a a TikTok-ot, 53%-a pedig az X-et (korábban Twitter) veszélyesnek tartja a hamis hírek terjesztésében.
A hírkerülés, mint védekezési stratégia
A jelentésben kiemelt másik pont a hírkerülés, mint védelmi mechanizmus. Ez az elkerülés minden bizonnyal együtt járhat pozitív hatásokkal, például nagyobb civil szerepvállalással. Ebből következik, hogy a hírkerülést nem érdektelenségnek kell tekinteni, hanem inkább a pszichés stressz elleni önvédelem egyik formájának, mint pl. ARD Média magyarázta.
Összefoglalva, sokrétű kép rajzolódik ki a németországi hírkerülésről. Míg sokan aktívan elfordulnak a negatív jelentésektől, a megbízható hírforrásokba vetett bizalom továbbra is stabil. Ugyanakkor új igények támasztanak a médiafelülettel szemben, amelyeknek meg kell felelniük a mai felhasználók igényeinek és preferenciáinak. A konfliktusokról, világjárványokról és más válságokról szóló intenzív tudósítások után úgy tűnik, hogy a lakosság új megközelítést keres a hírekhez – olyat, amely jobban hozzájárul saját mentális egészségéhez.