Cserepes talaj a maradék hulladékba: Szigorú szabályok a szerves hulladékgyűjtőre a Fulda városrészben!

Cserepes talaj a maradék hulladékba: Szigorú szabályok a szerves hulladékgyűjtőre a Fulda városrészben!

A fuldai járásban szigorú szabályok vonatkoznak a szerves hulladékok szétválasztására. Különösen hevesen vitatott téma a virágföld ártalmatlanítása. Míg sok településen tilalom van érvényben, más régiókban a virágföld mindenképpen a szerves hulladékgyűjtőbe tartozik. Fuldában kikötötték, hogy a virágföld a maradék szeméttárolóba tartozik, nem a szerves hulladékgyűjtőbe. Ez biztosítja, hogy elkerülhetőek legyenek azok a zavaró tényezők, amelyek problémákat okozhatnak a szerves hulladékok großenlüder-i biotánüzemben történő feldolgozásakor. A Fuldaer Zeitung szerint a nem megfelelően megtöltött szerves hulladékgyűjtők nem csak az ürítés megtagadásához vezethetnek, hanem 4 euróba is.

A „wirfürbio” egyesület a szerves hulladék minőségének javítása érdekében kampányt folytat a szerves hulladékgyűjtők ellenőrzésére. A kerületben 2023 májusa óta szigorítottak az ellenőrzések a szerves hulladékgyűjtőkre vonatkozó szabályok szigorúbb érvényesítése érdekében. A hibásan megtöltött kukákat piros lappal jelöljük, vagyis nem ürítjük ki. Ez kulcsfontosságú lépés annak biztosítására, hogy a szerves hulladékot valóban újrahasznosítsák, és ne váljanak maradék hulladékká.

Mi kerülhet a szerves hulladékgyűjtőbe?

A szerves hulladékgyűjtő tartály megfelelő tartalmának alapjai világosak. Elvileg a konyhából és a kertből származó összes növényi hulladékot be lehet dobni. Ide tartoznak többek között:

• Laub, Rasen- und Strauchschnitt
• Blumen- und Pflanzenreste, Unkraut, Moos
• Topfpflanzen mit Erdballen, verblühte Schnittblumen

De itt is gondot okozhat a veszélyes féltudás. Az olyan hulladékok, mint a műanyag cserepek vagy az üres csomagolások, nem tartoznak a szerves hulladékgyűjtőbe, és külön kell ártalmatlanítani, ahogy a hulladékleválasztási munkák beszámolnak.

Regionális különbségek és jogi keretfeltételek

A szerves hulladékgyűjtőről szóló vitában fontos kritérium az ártalmatlanítási szabályok regionális különbségei. A Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium beavatkozik itt, és elmagyarázza, hogy a döntés arról, hogy a virágföldet be lehet-e tenni a szerves hulladékgyűjtőbe vagy sem, végső soron az önkormányzatok feladata. Míg a Main-Kinzig kerületben kis mennyiségű virágföld megengedett, addig a Vogelsberg kerületben kis mennyiségű műanyagmentes virágföldnek a szerves hulladékgyűjtőben van a helye, míg a nagyobb mennyiséget a zöldhulladék-lerakóba kell vinni.

Országszerte folyamatosan vitatják a hulladékleválasztás témáját. A NABU elemzése azt mutatja, hogy a kerületek és a független városok 16 százaléka nem rendelkezik átfogó szerves hulladékgyűjtő-ellátottsággal. Sok háztartásban egyáltalán nincs szerves hulladékgyűjtő. Annak ellenére, hogy 2015 óta törvényi kötelezettséggel kell ellátni a szerves hulladék elkülönített gyűjtését, továbbra is hatalmas mennyiségek, becslések szerint négymillió tonna kerül a maradék szemétgyűjtőbe.

A helyzet orvoslása érdekében a NABU egyebek mellett a csatlakozási kvóták egységes számítását és az elkülönített behajtási kötelezettség következetes érvényesítését szorgalmazza. Ez egy lépés lenne a helyes irányba a természet- és az éghajlatvédelem támogatása terén. Hiszen a szerves hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása nem pusztán trend, hanem az óra igénye, amint azt a NABU egyértelműen kifejti.

Összességében azt mutatja, hogy a szerves hulladék helyes ártalmatlanítása nem csak a saját közössége, hanem az egész környezet számára is fontos. Ezért fontos a szabályok ismerete és betartása. Ez az egyetlen módja annak, hogy a szerves hulladékgyűjtő a fenntartható hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem valódi támasza legyen.