Felháborodást kelt a hesseni ikertanulók kitoloncolása!

Felháborodást kelt a hesseni ikertanulók kitoloncolása!

Hessenben egy Amnesty-ügy nagy feltűnést keltett: egy palesztin családot, amely Aziza A.-ból és 15 éves ikreiből, Janna-ból és Joudból állt, deportálnak. Múlt szombaton azonban meghiúsult a kísérlet, hogy hármat visszavigyenek Romániába, mert az anya nem volt otthon, a lányok pedig egyedül maradtak a lakásban. Az esemény nemcsak az érintetteket, hanem számos támogatót is a helyszínre hozott, akik elítélték az eljárás keménységét.

A család 2021 novembere óta él Németországban, és valójában 2025 januárja óta kellett volna távoznia. Menedékkérelmét 2022 augusztusában elutasították. A visszatérési eljárás a Dublini Egyezményen alapult, amely szabályozza a menedékkérők elosztását. [Tagesschau] rámutat ennek a rendszernek a kihívásaira: Az elmúlt években több tízezer ügyet nem a tervek szerint dolgoztak fel, ami gyakran az országok közötti rossz megállapodások vagy a német hatóságok késedelmei miatt alakult ki. Ebben a konkrét esetben is azt ígérték a családnak, hogy a hazaszállítás zökkenőmentes lesz – most derül ki, milyen nehéz lehet a gyakorlatban.

Érzelmi tanújelentések és politikai reakciók

Janna és Joud jól beilleszkedtek iskolájukba, stabil környezetet találtak Hessenben, és arról álmodoznak, hogy pedagógusok lesznek. Janna egy korábbi beszélgetés során beszámolt a romániai erőszakról és diszkriminációról, és hangsúlyozta, hogy családja végre otthonra talált Németországban. Joud is nagyon tart egy újabb kitoloncolási kísérlettől és attól, hogy kijöhet a rendőrség, ami tovább növeli a családon nehezedő érzelmi nyomást. A Hessian Refugee Council felháborodásának adott hangot a kitoloncolás miatt, mielőtt a lányok megkapták volna az igazolványukat.

Roman Poseck, a CDU belügyminisztere megerősítette, hogy 2025 első felében 1017 főre nőtt a hesseni deportálások száma, ami 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A deportálást alkotmányos államon belül szükséges intézkedésnek tartja. Ugyanakkor ezek a szigorú intézkedések egyre inkább ellentmondásba ütköznek – a Zöldek az állami parlamentben és a Paritätische Wohlfahrtsverband bírálják az állam kormányának kemény álláspontját, és újragondolásra szólítanak fel.

Dublini eljárás nyomás alatt

A [DW] információi szerint a dublini eljárás eredménye összességében megkérdőjelezhető. 2023-ban több mint 74 000 átutalást kértek, de csak 5 053 valósult meg. Hasonló a helyzet 2024-ben is, ahol a több mint 74 500 pályázatból csak 5 827 volt sikeres. Az olyan országok, mint Olaszország, különösen megnehezítik a helyzetet, és a jelentős visszafogadási engedélyek ellenére csak néhány esetben fogadnak el visszaküldést. Ezek a rendszerszintű problémák nemcsak jelentős akadályt jelentenek a menedékkérők számára, hanem aláássák az EU teljes menekültügyi rendszerének hitelességét is.

A migrációról és az integrációról folyó heves vitában az A. család esete továbbra is szomorú példája annak, hogy az új társadalomba keveredő emberek kudarcot vallanak a bürokratikus akadályok miatt. Miközben a család a Németországban maradásért küzd, a meglévő menekültügyi rendszerben és a kapcsolódó nemzetközi szabályozásban nincsenek egyértelmű megoldások az ilyen esetek kezelésére.