Hessen az állami parlamenti alkalmazottak szélsőséges ellenőrzését vizsgálja – újdonság!

Hessen az állami parlamenti alkalmazottak szélsőséges ellenőrzését vizsgálja – újdonság!

A hesseni tartományi parlament elnöke, Astrid Wallmann (CDU) új törvénymódosítási javaslattal szeretné ellenőriztetni a hesseni képviselők és képviselőcsoportok munkatársait szélsőségesség gyanúja miatt. A cél az, hogy az alkotmány ellenségeit kizárják az állampolgárok adópénzéből. Körülbelül 470 alkalmazott esetében háromlépcsős felülvizsgálati folyamatot vezetnek be annak biztosítására, hogy a szélsőséges attitűdök ne legyenek képviselve az állami parlamentben.

Ez a felülvizsgálati folyamat az alkalmazottak önbevallásos kérdőívével kezdődik. Második lépésben, ha gyanú merül fel, az állami parlament hivatala megvizsgálja a magatartási tanúsítványokat. Az utolsó lépés az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és az Állami Bűnügyi Rendőrségi Hivatalnál (LKA) történő megkereséseket foglal magában. Ha a gyanú beigazolódik, drasztikus intézkedésekre kerülhet sor, beleértve a lakhatási tilalmat, a fizetések csökkentését és az informatikai jogok megvonását. Wallmann hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések csak komoly kérdéseket vesznek figyelembe, és úgy látja, hogy „sürgős cselekvésre van szükség” a demokrácia védelmének biztosítása érdekében. A múltban azonban nem volt megerősített gyanús eset.

Politikai ellenállás és támogatás

A javaslat vegyes reakciókat váltott ki a képviselőcsoportokon belül. Míg az SPD és az FDP aggodalmának adott hangot, és alapvetően támogatja a javaslatot, Robert Lambrou, az AfD parlamenti frakcióvezetője „bizalmatlansági szavazásként” bírálja ezt a kezdeményezést, és nem látja szükségesnek egy ilyen vizsgálatot. Wallmann maga is megjegyzi, hogy a javaslat nem kifejezetten az AfD ellen irányul, de elismeri, hogy ez új jogalapot jelent, és a személyiségi jogokat is érinti.

Más szövetségi államokban, például Rajna-vidék-Pfalzban, már szigorúbb szűrési szabályok vonatkoznak azokra az alkalmazottakra, akiknek át kell menniük egy háttérellenőrzésen; Észak-Rajna-Vesztfáliában a Szövetségi Központi Nyilvántartásból korlátlan információkra van szükség. Wallmann ezt a lépését egy szélesebb szélsőségellenes stratégia részének is tekintik, amely a társadalomban fellángolt szélsőséges magatartásra reagál.

Társadalmi fejlemények és kihívások

Jelenleg egy aggasztó tendencia figyelhető meg: a szövetségi kormány minden idők legmagasabb szintjét könyveli el a politikai bûnözésben, és megnövekszik a politikai szereplõk és segélyszolgálatok elleni erõszakos támadások száma. Az „Együtt a demokráciáért és a szélsőségesség ellen” stratégia a szélsőségesség, a rasszizmus és a csoportokkal kapcsolatos ellenségeskedés egyéb formái elleni hatékonyabb leküzdés érdekében indult. Fontos, hogy az állam megelőző és elnyomó intézkedéseket egyaránt tegyen a társadalmi kohézió fenntartása érdekében.

A stratégiának öt fő célja van, köztük a demokratikus értékek megerősítése és a radikalizálódás korai felismerése. A digitális világban a gyűlölet és a félretájékoztatás kezelése is kiemelt prioritást élvez. Ezek az erőfeszítések elősegíthetik a sokszínű és demokratikus társadalom előmozdítását, valamint a szélsőségesség jelentette fenyegetés proaktív leküzdését.

Astrid Wallmann szándéka, hogy véget vessen a szélsőségességnek, közvetlenül kapcsolódik ezekhez a kihívásokhoz. Szeretné elérni, hogy az állami parlament és az azt támogató alkalmazottak alkotmányhűek legyenek, és ezzel megőrizzék az állampolgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát.

Továbbra is meg kell nézni, hogyan alakul a politikai táj Hessenben és országszerte. Egy azonban világos: a szélsőségek témája és kezelése továbbra is kiemelten aktuális lesz nemcsak az állami parlamentben, hanem a társadalom egészében.

A témával kapcsolatos további információkért, kérjük, keresse fel a következő cikkeit: hessenschau.de, n-tv.de és federalgovernment.de.