Harc az Amazonért: Az őslakosok a föld igazi őrei!
Fedezze fel az őslakos népek szerepét a biológiai sokféleség megőrzésében és kihívásaikat az éghajlatváltozással összefüggésben.

Harc az Amazonért: Az őslakosok a föld igazi őrei!
Az elmúlt években kiemelt figyelmet kapott az a párizsi kiállítás, amely az amazóniai őslakosok hangját hallhatóvá teszi. A Musée du Quai Branly Jacques Chirac „Amazônia – Créations et futurs autochtones” című műsora egy olyan világnézetet mutat be, amely nem csak az őslakos közösségek körében, hanem a dél-afrikai Ubuntu filozófiáját is tükrözi: „Azért vagyok, mert te vagy. Azért létezem, mert minden létezik.” Ez megalapozza az élet minden formája kölcsönös függésének mélyebb vizsgálatát, amint azt Le Temps mutatja.
De a kihívások, amelyekkel ezek a népek szembesülnek, óriásiak. Az ENSZ jelentése szerint az őslakosok a világ népességének csak körülbelül 6 százalékát teszik ki, de bolygónk megmaradt biológiai sokféleségének több mint 80 százalékát megőrzik. Tragikus módon kevesebb mint 1 százalékot kapnak a nemzetközi finanszírozásból az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. Ezt az egyenlőtlen megoszlást tetézi a képviselet és a kulcsfontosságú politikai kezdeményezésekben való részvétel hiánya, amint azt az ENSZ-jelentés is megjegyzi. Hindou Oumarou Ibrahim, az ENSZ bennszülött kérdésekkel foglalkozó testületének volt elnöke hangsúlyozza, hogy ezek a közösségek nem csupán passzív áldozatai, hanem aktív őrzői is egy fontos természeti világnak.
Az őslakos közösségek szerepe
Az őslakos népek nemcsak kulturálisan gazdagok, hanem elengedhetetlenek a biológiai sokféleség megőrzéséhez és helyreállításához is. A fenntartható földhasználattal kapcsolatos hagyományos ismereteik alapvető szerepet játszanak. Egy tanulmány szerint a rotációs legeltetés és más fenntartható gyakorlatok ismerete számos ökoszisztémát tart egészségesen és virágzón. De ezeket a pozitív megközelítéseket az úgynevezett „zöld erőforrás-megosztás” fenyegeti. Ez nemcsak a biokarbon megkötésére és a megújuló energiaforrásokra irányuló földvásárlásokra vonatkozik, hanem az ökoturizmusra is – mindez gyakran az érintett közösségek beleegyezése nélkül történik. A zöld technológiához szükséges ásványok több mint 50 százaléka szintén őshonos földeken található, ami növeli az elmozdulás és a környezet leromlásának kockázatát, ahogyan CIDSE is magyarázza.
E drasztikus változások következményei különösen súlyosak az őslakos közösségek női számára, akik gyakran az élelmezésbiztonságért és a hagyományok megőrzéséért viselik az elsődleges felelősséget. Tudásmegőrzőként és a rugalmasság pilléreként betöltött szerepük döntő fontosságú a helyi éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák kidolgozásában.
követelések a politikával szemben
Alapvető lépésekre van szükség az őslakosok jogainak védelme érdekében. Az ENSZ-jelentés olyan pénzügyi mechanizmusok létrehozását javasolja, amelyeket közvetlenül az őslakos közösségek kezébe helyeznek, és ismerjék el irányítási rendszereiket. Ez nem csak az igazságosság kérdése, hanem a biológiai sokféleség és ezáltal az élet természetes alapja megőrzésének szükségessége is {Le Temps](https://www.letemps.ch/culture/au-musee-du-quai-branly-inventer-d-autres-recits-avec-les-peuples-autochtonie-d).
Egy olyan időszakban, amikor az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése a legsürgetőbb globális kihívások közé tartozik, hallani kell az őslakos népek hangját. Fontos, hogy mindenhol előmozdítsuk a párbeszédet, és olyan megoldásokat találjunk, amelyekben minden érdekelt fél részt vesz. Ez az egyetlen módja annak, hogy szembeszálljunk a közelgő ökológiai katasztrófával, és tisztességes, közös jövőt alakítsunk ki.