Szenzációs lelet Schöningenben: 300 000 éves ló DNS -t fedeznek fel!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Scholyingen kutatása 300 000 éves DNS -t mutat az Equus mosbachensis által, tisztázva a lovak fejlődését.

Forschungen in Schöningen enthüllen 300.000 Jahre alte DNA von Equus mosbachensis, die Evolution der Pferde klärend.
A Scholyingen kutatása 300 000 éves DNS -t mutat az Equus mosbachensis által, tisztázva a lovak fejlődését.

Szenzációs lelet Schöningenben: 300 000 éves ló DNS -t fedeznek fel!

Az Alsó -Szászok Schöningenben található régészeti lelőhelye az elmúlt napokban látványos lelet beállításává vált. A Senckenberg Emberi Evolúciós Központ és a Palaeoenvirth kutatói a Tübingen Egyetemen kapcsán sikeresen rekonstruálták a kihalt ló „Equus Mosbachensis” genetikai sminkjét, amely óriási haladást jelent a ló evolúciójának kutatásában. Ez a szenzációs lelet körülbelül 300 000 éves ásatási helyről származik, ahol a legrégebbi ismert vadászfegyvereket - a fa lándzsait is - felfedezték. Több mint 35 különféle típusú és kihalt lószerű emberfajok megmutatják az evolúciós történelem sokféleségét.

Mi teszi ezt különlegesnek? Hangos news38.de A Schöinger DNS -t a legrégebbi ismert genetikai anyagnak tekintik, amelyet valaha nyíltan szabadtéri körülmények között sikeresen izoláltak. Eddig az a tudományos feltételezés, miszerint a DNS csak 240 000 évig képes túlélni a barlangokon vagy az örökké fagyasztáson kívül. Schöningenben azonban a kutatók megállapították, hogy a maradványokat állandóan nedves, alacsony oxigén üledékekben tárolják, amelyek természetes védelmet okozott.

Betekintés a múltba

A kutatás, amelyet nemrégiben tettek közzé a neves "Nature Ecology & Evolution" magazinban, azt mutatja, hogy a Schöningen lovak egy olyan vonalhoz tartoznak, amelyet minden modern ló eredete tekint. Ez az elemzés nemcsak tisztázhatja az "Equus mosbachensis" történelmi adatokat, hanem megvilágítja a modern lovak családfáját, és megértheti ezen állatok észak -amerikai migrációját Eurázsia felé. Két nagy vándorlási hullám - egy körülbelül 2,6 millió évvel ezelőtt, a másik 900 000–800 000 évvel ezelőtt - most elfoglalták.

A genetikai maradványok, amelyeket egy korábbi lignitbányászatban nyitott körülmények között fedeztek fel, kibővítik a lovak fejlődésének korábbi tudásrését. A Schöinger úgy találja, hogy fordulópontot jelent a kutatásban, mivel azt mutatják, hogy a régi DNS túlélhet kedvezőtlen keresési környezetben. Ez új lehetőségeket kínál a korábbi állatfajok genetikai sokféleségének feltárására.

Régészeti jelentés

Maga Schöningen közel áll a Szász-Anhalt határához, és régészeti leleteiről ismert, amelyek központi jelentőséggel bírnak a korai emberiség megértésében. Hogyan Fieldsberg.de Magyarázza, hogy a Schöinger lovak DNS -jének vizsgálata ígéretes alap a régészet további kutatásához. A meggyilkolt állatok csontjait a fa lándzsa közelében találták meg, ami jelzi, hogy központi szerepet játszik a korai emberi fajok élelmezési forrásaként.

A Schöinger leletek nemcsak nagy jelentőséggel bírnak a tudomány számára. Emellett szemléltetik az emberek és az állatok közötti kapcsolat hosszú és eseményes történetét is. Ennek a régi kapcsolatnak a megértése segíthet abban, hogy jobban megértsük a modern állattenyésztés fejlődését és a lovak szerepét a különböző kultúrákban. Hogyan Zeit.de Jelentések szerint a vizsgálat végül azt is kimutatja, hogy az állatok evolúciójával és háziasításával kapcsolatos ismereteink folyamatosan növekednek, és az ilyen felfedezések értékes hozzájárulást jelentenek.