Szenzációs lelet Schöningenben: 300 000 éves ló DNS-t fedeztek fel!

Szenzációs lelet Schöningenben: 300 000 éves ló DNS-t fedeztek fel!

Az alsó-szászországi Schöningen régészeti lelőhely látványos lelet színhelyévé vált az elmúlt napokban. A Senckenberg Center for Human Evolution and PaleoEnvironment kutatói a Tübingeni Egyetemmel együttműködve sikeresen rekonstruálták az „Equus mosbachensis” kihalt lófaj genomját, amely óriási előrelépést jelent a lovak evolúciójának tanulmányozásában. Ez a szenzációs lelet egy körülbelül 300 000 éves ásatási lelőhelyről származik, ahol a legrégebbi ismert vadászfegyvereket - falándzsákat - fedezték fel. Több mint 35 különböző nemzetség és több száz kihalt lófaj mutatja be az evolúciós történelem sokféleségét.

Mitől olyan különleges ez a lelet? Hangos news38.de A Schöninger-DNS a legrégebbi ismert genetikai anyag, amelyet valaha is sikeresen izoláltak szabadtéri körülmények között. Eddig az volt a tudományos feltételezés, hogy a DNS legfeljebb 240 000 évig maradhat fenn barlangokon vagy örökfagyon kívül. Schöningenben azonban a kutatók azt találták, hogy a maradványokat tartósan nedves, oxigénszegény üledékekben tárolták, ami természetes védelmet nyújtott.

Betekintés a múltba

A neves Nature Ecology & Evolution folyóiratban nemrégiben publikált kutatás azt mutatja, hogy a Schöninger lovak egy olyan leszármazási vonalhoz tartoznak, amelyet minden modern ló eredetének tekintenek. Ez az elemzés nem csak az "Equus mosbachensis" történeti adatait tisztázza, hanem rávilágít a modern lovak családfájára, és nyomon követheti ezen állatok vándorlását Észak-Amerikából Eurázsiába. A migráció két jelentős hullámát – az egyiket körülbelül 2,6 millió évvel ezelőtt, a másikat 900–800 ezer évvel ezelőtt – mára dokumentálták.

A genetikai maradványok, amelyeket szabadtéri körülmények között fedeztek fel egy egykori barnaszén külszíni bányában, tovább növelik a lovak evolúciójával kapcsolatos ismeretek jelenlegi hiányosságát. A schöningeni leletek fordulópontot jelentenek a kutatásban, mert kimutatták, hogy az ősi DNS még kedvezőtlen környezetben is fennmaradhat. Ez új lehetőségeket nyit a korábbi állatfajok genetikai sokféleségének feltárására.

Régészeti jelentősége

Maga Schöningen a szász-anhalti határ közelében fekszik, és régészeti leleteiről ismert, amelyek központi jelentőségűek a korai emberiség megértésében. Hogyan Senckenberg.de kifejti, a Schöninger-lovak DNS-ének tanulmányozása ígéretes alap a további régészeti kutatásokhoz. A levadászott állatok csontjait a falándzsák közelében találták meg, jelezve, hogy központi szerepük van a korai emberi fajok táplálékforrásaként.

A schöningeni leletek nemcsak a tudomány számára nagy jelentőséggel bírnak. Illusztrálják az ember és az állatok kapcsolatának hosszú és eseménydús történetét is. Ennek az ősi kapcsolatnak a megértése segíthet jobban megérteni a modern állattenyésztés fejlődését és a lovak szerepét a különböző kultúrákban. Hogyan zeit.de jelentések szerint a tanulmány végül azt mutatja, hogy az állatok evolúciójával és háziasításával kapcsolatos ismereteink folyamatosan gyarapodnak, és az ilyen felfedezések értékes hozzájárulást jelentenek ehhez.