Behrens következményeket követel a friedlandi végzetes incidens után!

Behrens következményeket követel a friedlandi végzetes incidens után!

A friedlandi tragikus incidens kapcsán, amelyben egy 16 éves lány életét vesztette, Daniela Behrens (SPD) alsó-szászországi belügyminiszter a közelmúltban elismerte, hogy az illetékes hatóságok egyértelműen visszaéltek. Augusztus 11-én a diákot egy 31 éves iraki férfi, Muhammad A. lökte a vonat elé. Behrens és Klaus Dierker, az Állami Befogadó Hatóság (LAB) elnöke elmagyarázta az állami parlament belügyi bizottságának, hogyan történhetett ez az eset. Az események után a hatóságokat kritizálták, mert A.-t nem tudták őrizetbe venni a kitoloncolásig az eset előtt. A feltételezett elkövető letartóztatására irányuló kérelmet a hannoveri kerületi bíróság elutasította, a LAB pedig nem tett feljelentést, mert A.-t három napon belül szabadon kellett volna engedni. Behrens ezt „érthetetlennek” minősítette.

A tragédiára adott reakciók egyértelműek: a CDU és az AfD azt gyanítja, hogy a LAB pályázatai szakszerűtlenek voltak. Az állam parlamentje most messzemenő reformokat sürget az elutasított menedékkérők kezelésében. A Behrens „fogvatartási minta-alkalmazások” kidolgozását tervezi annak érdekében, hogy a jövőben hasonló ügyekben is feljelentéseket tegyenek. Ez különösen fontos, mert A. már korábban is tanúsított gyanús viselkedést, de nem tartóztatták le.

Nem megfelelő keretfeltételek

Az állami befogadóhatóság előtt álló kihívások sokasága a létszámban is megmutatkozik: jelenleg 58 állást hirdetnek vissza, de csak 11 van betöltve. Dierker, a LAB elnöke arról számolt be, hogy nagy nehézségek merültek fel a megfelelő létszám felvétele terén, ami kihat a hatóság hatékonyságára. Ráadásul a bérbesorolás körüli vita is hátráltatja a betöltetlen állások betöltését – magyarázta Behren.

E belső problémák mellett a jogi keret is fókuszban van. Behrens szándékában áll megváltoztatni az ország elhagyására kötelezett személyek fogva tartásának szigorú jogi akadályait. Jelenleg csak akkor lehet kérelmezni az őrizetbe vételt, ha ismert a tartózkodási helye – ez a körülmény logikátlannak tekinthető. Ezzel összefüggésben Behrens a Szövetségi Tanács kezdeményezését tervezi, hogy megkönnyítse a fogva tartás iránti kérelmeket.

A sebezhetőség szerepe

A Friedland-ügyről szóló vita központi pontja a migrációs és menekült múlttal rendelkező nőket fenyegető veszély. Az ilyen nőket gyakran különösen fenyegeti annak a veszélye, hogy nemi alapú és párkapcsolati erőszaknak vannak kitéve. Életkörülményeik bizonytalansága és az ezzel járó társadalmi elszigeteltség növeli kiszolgáltatottságukat. Ezeket a szempontokat mindenképpen figyelembe kell venni a jövőbeli jogalkotásban és az erőszak által érintettek védelmében DJB hangsúlyozta.

Az Isztambuli Egyezmény előírja, hogy a szerződő államoknak intézkedéseket kell tenniük a külföldi erőszak által érintettek védelmére. A családon belüli erőszaknak kitett nők számára tartózkodási engedélyt is ki kell adni, függetlenül partnerük tartózkodási státuszától. De pontosan ez az a hely, ahol nagy hiányosság van a német tartózkodási törvényben, amely nem nyújt átfogó védelmet az erőszak által érintett emberek számára.

A Friedland-ügyet követő jelenlegi helyzet különösen egyértelművé tette a reform szükségességét. Nem csak a kitoloncolási eljárások tekintetében kell változtatásokat végrehajtani; az erőszak által érintettek támogatását is sürgősen javítani kell. Behrens már bejelentette az első lépést ebbe az irányba.