Humor és digitalizáció: Henning Lühr forradalmasítja a közigazgatást!

Humor és digitalizáció: Henning Lühr forradalmasítja a közigazgatást!

A közszolgálati humorról szóló élénk vita részeként Henning Lühr, a Digitális Részvétel Intézet címzetes professzora, egykori brémai államtanácsos nemrégiben osztotta meg tapasztalatait és meglátásait. Egy lilienthali közösségi vacsora alkalmával elmondta, hogy hosszú szakmai élete során nincs kedvenc közalkalmazotti tréfája, hiszen a közigazgatásban a mindennapok már elég szatirikus elemeket kínálnak. „Ma a közszolgálat jobban tükrözi a társadalmat” – mondta Lühr, és üdítő látni, hogy az irodákban való interakció nyitottabbá és humorosabbá vált. Weser-Kurier arról számol be, hogy Lühr egy olyan kifejezést tett közzé a humorkönyvből közigazgatás, amelyben a Az „állami jumbo” kifejezés megtalálható – több szövetségi állam együttesen felvett kölcsön.

De a humor nem csak szórakoztatásra szolgál. Lühr hangsúlyozza, hogy a humoros kommunikáció pozitív hatásait tapasztalta környezetében. Egy példa: Hétfogásos ételt készített kollégáinak, ami nemcsak a kapcsolatokat ápolta, hanem a harmonikus munkahelyi légkört is biztosította. A nevetésen túl aggasztja a közszolgálat komolysága és a reform szükségessége.

A digitalizáció kihívása

Lühr egyik központi témája a digitalizáció a közigazgatásban. Németország ezen a területen lassú digitalizációjával csak a 21. helyet foglalja el az EU 27 tagállama közül, ami elsősorban a föderalizmusnak és a települések magas számának köszönhető. Ezt a kihívást abban látja, hogy egyszerűsíteni kell az adminisztrációs folyamatokat, például a születések automatikus bejelentésével a gyermekellátási hivatalok felé. A d-velop megerősíti, hogy a digitalizációt jelentős lehetőségnek tekintik a hatékonyság növelésére és a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettség javítására. A polgárok számára előnyös, mert aggodalmaik egyre inkább előtérbe kerülnek.

A digitalizáció jelenlegi állapota a sok lehetőség ellenére továbbra is kihívást jelent. A nehézségek 80%-a szervezési, míg csak 20%-a technikai jellegű. Az elavult rendszerek gyakran hátráltatják a modern digitális szolgáltatások megvalósítását. Egyre nyilvánvalóbbá válik a változásmenedzsment alapvető változásának szükségessége a munkavállalók bevonása és a félelmek csökkentése érdekében.

Egy jövőkép

Lühr már felvázolta a terveket arra vonatkozóan, hogy ha kancellár lesz, hogyan beszélne a polgárokkal és a hivatali hivatalnokokkal, hogy jobban megértsék igényeiket. Az adminisztráció digitális átalakítására vonatkozó elképzelése a lakosság sajátos igényeire fókuszál, és a könyvtárakat a digitális részvétel kulcsszereplőjének tekinti azáltal, hogy támogatást tudnak nyújtani adminisztratív kérdésekben.

Lühr szerint a digitalizáció nem egyszeri esemény, hanem egy folyamatos folyamat, amely folyamatos alkalmazkodást és képzést igényel. Valójában a digitális átalakulás olyan átalakulást jelent, amelynek történelmi gyökerei is vannak. Maga a „digitalizáció” kifejezés az 1980-as évek közepe óta létezik. A Wikipedia hangsúlyozza, hogy az analóg értékek digitális formátumokba történő átviteléről van szó, amelyek viszont elérhetőek az elektronikus adatfeldolgozáshoz. Ez a fejlődés az élet számos területén érezhető, a közigazgatástól az egészségügyön át az oktatásig.

Összességében azt mutatja, hogy a humor hidat építhet az adminisztrációban, miközben a digitalizációt a közszolgáltatások jövőbiztossá tételének alapvető lépésének tekintik. Henning Lühr szemléletével a közigazgatás küszöbön álló átalakulásának példája, amely az állampolgárt helyezi a középpontba, és nem hanyagolja el az emberi interakciót sem.