Irán 2025-ben: Több mint 800 kivégzés sokkolta a világot!

Irán 2025-ben: Több mint 800 kivégzés sokkolta a világot!

Az iráni helyzet aggasztó. Az Emberi Jogok Központja szerint 2025. augusztus 28-ig legalább 841 embert végeztek ki Iránban. Ez jelentős kivégzésnövekedést jelent az előző évhez képest, ahol az első hat hónapban 297 kivégzést regisztráltak. Ami különösen riasztó, hogy 2025 júliusában a kivégzések száma 110 volt, ami majdnem kétszerese a tavalyi év azonos hónapjának. Az ország szisztematikusan alkalmazza a halálbüntetést a megfélemlítés eszközeként.

Egy másik sokk az etnikai kisebbségekre és a migránsokra való összpontosítás, akiket aránytalanul érintenek. A 841 kivégzett közül sokat elítéltek olyan homályos vádak miatt, mint „Istennel való ellenségeskedés” vagy „földi korrupció”. A mostani ügyek között tizenegy olyan személy is szerepel, akiket küszöbön álló kivégzés fenyeget. Köztük hatan fegyveres lázadással vádoltak.

Nemzetközi kritika és emberi jogok megsértése

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa aggodalmának adott hangot az iráni kivégzések helyzete miatt. Megjegyezte, hogy 2025 első felében legalább 612 embert végeztek ki, ami több mint kétszerese a 2024-es számnak. Türk sürgeti az iráni kormányt, hogy vezessenek be moratóriumot minden kivégzésre, és gondolják át a halálbüntetés alkalmazását, mivel az összeegyeztethetetlen az élethez és az emberi méltósághoz való joggal.

Emellett egy aggasztó új szabályozás is a láthatáron: a kémkedésről szóló törvény, amelyet az Irán Alkotmányvédelmi Hivatala vizsgál, kibővítheti az „ellenséges államokkal való együttműködés” fogalmát. Az olyan tevékenységek, mint az online kommunikáció vagy a külföldi médiával való együttműködés a jövőben halálbüntetéssel sújthatók.

Hatás és társadalmi rezonancia

A nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalás lendületet vesz. A 2025-ben kivégzett emberek több mint 40 százalékát elítélték kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, ami ismét rávilágít az iráni drogpolitika visszatérő problémájára. A szigorú intézkedések és az állítólagos bűncselekmények elleni szigorú fellépés ellenére az országban kialakult emberi jogi helyzet riasztó, és ritkán felel meg a tisztességes eljárás követelményeinek.

Az iráni helyzet nemcsak a kormányt és az igazságszolgáltatást érinti, hanem a civil társadalmat és az egész nemzetközi közösséget is. Míg több mint 170 ország törölte el a halálbüntetést vagy rendelt el moratóriumot, Irán a jelek szerint tovább bővíti a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó mechanizmusát.

A nemzetközi közösség hangjai figyelmeztetnek: az emberi jogokat egyetemesen tiszteletben kell tartani, és a halálbüntetésnek nincs helye egy élhető társadalomban.