A Vechtai Egyetem küzd az élelmiszer-pazarlás ellen Indiában!

A Vechtai Egyetem küzd az élelmiszer-pazarlás ellen Indiában!

A világszerte előállított élelmiszer túlságosan értékes ahhoz, hogy kidobjuk. Innen indul egy interdiszciplináris kutatási projekt... Vectai Egyetem amely az indiai bengalurui élelmiszer-hulladék újrahasznosításával foglalkozik. Ezt az izgalmas projektet Prof. Dr. Andreas Bürkert a Kasseli Egyetemről és Prof. Dr. Nikolaus Schareika a Göttingeni Egyetemről koordinálja.

A projekt célja a városi és vidéki területek közötti kölcsönhatások elemzése, ezt a szempontot gyakran figyelmen kívül hagyják az élelmiszerveszteségről szóló vitákban. A Német Kutatási Alapítvány (DFG) támogatja a „Fenntartható vidék – Erőforrások, Társadalom és Szabályozás” című kutatócsoportot, és ezáltal biztosítja, hogy értékes betekintést nyerjenek e globális problémába.

Az EU élelmezési helyzetének háttere

Az élelmiszerveszteség nemcsak Indiában, hanem Európában is komoly probléma. Számos EU-tagállamban évek óta folynak ehhez hasonló kutatások az élelmiszer-pazarlás mérésére és csökkentésére Thünen Intézet jelentették. Különféle adatgyűjtési módszereket alkalmaznak a statisztikáktól a háztartási felméréseken át a hulladékszűrésig. Az egyes országokban alkalmazott eltérő definíciók és gyűjtési módszerek azonban komoly akadályt jelentenek az adatok összehasonlítása előtt.

Az EU Bizottság 2016-ban platformot alapított az élelmiszer-veszteség és -pazarlás különböző kérdéseinek közös kezelésére. Minden uniós állam, valamint olyan szervezet, mint a FAO, az OECD és az UNEP része ennek a platformnak. Jelentős lépés volt az EU Hulladék Keretirányelvének 2018-as felülvizsgálata, amely egységes definíciót állapított meg az élelmiszer-hulladék fogalmára, és megköveteli a tagállamoktól, hogy mérjék és rendszeresen jelentsék hulladékmennyiségüket.

Az élelmiszer-pazarlás elleni jelenlegi intézkedések

Az EU Bizottsága a közelmúltban tett közzé javaslatot a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatára az élelmiszer- és textilhulladék csökkentésének további előmozdítása érdekében. Ennek elérése érdekében 2030 végéig kötelező érvényű hulladékcsökkentési célokat kell bevezetni, amelyek közé tartozik például az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás 10%-os csökkentése, valamint a kiskereskedelem, az éttermek és a háztartások lenyűgöző, 30%-os csökkentése, mint pl. az Európai Parlament meghatározza.

2024 márciusában a Parlament elfogadta a felülvizsgálattal kapcsolatos álláspontját, amelyben még ambiciózusabb célokat sürget: az élelmiszer-feldolgozás legalább 20%-os, a kiskereskedelem és az élelmiszer-szolgáltatás 40%-os csökkentését. Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem további megoldásai közé tartozik a „csúnya” gyümölcsök és zöldségek népszerűsítése, a tisztességtelen piaci gyakorlatok figyelemmel kísérése, valamint a dátumcímkézés pontosítása.

Mindezekkel az intézkedésekkel az EU azt jelzi, hogy az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem és az élelmiszerek erőforrás-kímélő felhasználása a napirend élén áll. A Vectai Egyetem megközelítése itt döntő lendületet adhat, és hozzájárulhat korunk egyik legégetőbb problémájának megoldásához.