Általános iskolai reform: Új tantervek és régi vizsgaproblémák!
2023 augusztusában új tanterveket mutattak be a diákok elkötelezettségének és gyakorlati készségeinek előmozdítása érdekében. A reformot 2026-ig hajtják végre.

Általános iskolai reform: Új tantervek és régi vizsgaproblémák!
2023 augusztusában bemutatták az általános iskolai tantervek átfogó reformjának első tervezeteit, amelyeket szakértői csoportok alaposan kidolgoztak. Ennek a reformnak a célja a skolemonitor.dk jelentése szerint, hogy gazdagítsa a tanítást, és több teret teremtsen a mélységnek és a változatosságnak. Ennek célja, hogy növelje a hallgatói elkötelezettséget, és jobb egyensúlyt teremtsen az elméleti és gyakorlati tanulási tartalmak között.
Mattias Tesfaye oktatási miniszter már meghívta az érintett feleket állapotfrissítésre, hogy tájékoztatást adjon az előrehaladásról. Az idei tanévben kiválasztott iskolákban tesztelik az új tanterveket azzal a céllal, hogy a 2027/2028-as tanév záró tantervei 2026 végéig megvalósuljanak. A reformmal kapcsolatos visszajelzések, különösen az érintett szereplők bevonásával és a politikai támogatással kapcsolatban, folyamatosan pozitívak.
Kihívások és kritikák
A pozitív fejlemények ellenére vannak kritikus hangok is. Kifogásolják, hogy az érettségit nem alakítják át alapvetően. Csak a vizsgák száma csökken nyolcról hatra. Ezek a vizsgák továbbra is az alapvető készségekre összpontosítanak, sok tanár arra készteti a tanulást, hogy a vizsgákra összpontosítson – ezt a jelenséget „tesztre való tanításnak” nevezik.
A kritika folytatódik: A jelenlegi vizsgák nem a kívánt tantárgyat népszerűsítik, és ellentmondanak az újonnan kialakított tantervek gyakorlati irányultságának. Azzal érvelnek, hogy a reform hatodik osztályban megbukhat, ha nem változnak a vizsgakövetelmények. Míg a független iskoláknak több lehetőségük van alternatív vizsgaformák, például interdiszciplináris projektek kipróbálására, az iskolák többsége továbbra is a hagyományos vizsgaformátumoktól függ.
Kutatás és értékelés
A reformmal párhuzamosan az Universitetet i Oslo egy hosszú távú kutatási projektben vizsgálja a tanterv megújításának hatásait. Ez a 2019-től 2025-ig tartó projekt több tematikus területet érint. Ez magában foglalja az új tanterv kialakításának folyamatait, a támogató források minőségét, valamint az iskolai gyakorlatra és a tanulók tanulására gyakorolt hatást.
A projekt négy munkacsomagra oszlik, amelyek egyebek mellett az új tanterv kidolgozásával, ellenőrzési és munkadokumentumként betöltött funkciójának elemzésével foglalkoznak. Fontos szempont az is, hogy a reform hogyan befolyásolja a tanárok és a diákok tudáshoz és tanuláshoz való hozzáállását. A hangsúly a mélyebb tanuláson és az olyan interdiszciplináris témákon van, mint a demokrácia és az állampolgárság, a fenntartható fejlődés, valamint az egészségfejlesztés és az életvezetés.
Ennek az átfogó értékelésnek az eredményei nemcsak a döntéshozók számára fontosak, hanem értékes betekintést nyújtanak az iskolai gyakorlat és a tanulók tanulása szempontjából is. Ez az elemzés elősegítheti a reformban megfogalmazott célok jobb elérését és az oktatás minőségének fenntartható javítását.
A STUK iskolai hatósága által végzett kísérletben gyakorlati szóbeli vizsgákat tesztelnek dán és matematika tantárgyakból. A projekt eredményeinek 2026-ra kell rendelkezésre állniuk, és potenciálisan új lendületet adhatnak a vizsgaformátumoknak.
Az arról szóló vita, hogy a tanulókat a releváns készségekben kell tesztelni, nem pedig értelmetlen teszteken, az oktatási vita központi pontjává vált. Továbbra is látni kell, hogy a reform meg fogja-e érni a kívánt hatást az oktatási rendszerekre, és hogyan válik be a gyakorlatban.