Setty Hogelucht: Fény a gronaui gyógyíthatatlan betegeknek!
Borken: A halálos betegek támogatása – Új tanulmányok mutatják be a halálvágy és az élni akarás kapcsolatáról.

Setty Hogelucht: Fény a gronaui gyógyíthatatlan betegeknek!
A Setty Hogelucht név, amely újra és újra felmerül a Borken negyedben, különösen, ha a gyógyíthatatlan betegek érzékeny támogatásáról van szó. Hogelucht mély meggyőződéssel szenteli magát ennek a kihívásokkal teli feladatnak, és lenyűgöző képességet fejlesztett ki arra, hogy megértse és tiszteletben tartsa páciensei szükségleteit és kívánságait palliatív ápolónői szakmájában. A Westfälische Nachrichtennek adott interjúból világossá válik, mennyire fontos az empátia és a gondoskodó hozzáállás a palliatív ellátásban, különösen akkor, amikor a halálvágyak kezelése egyre inkább előtérbe kerül. A wn.de szerint Hogelucht központi célja, hogy az érintetteknek teret adjon a halállal kapcsolatos gondolataik megvitatásához.
De mi történik, ha a betegek egyszerre érzik a halál vágyát és az élni akarást? Ez az összetett helyzet az egyik központi kérdés, amely az egészségügyet is érinti. Az StGB 217. §-ának eltörlése óta a halál kívánságaival kapcsolatos kérdések egyre aktuálisabbak, mint valaha. A palliatív ellátásban dolgozók gyakran szembesülnek kihívásokkal, amikor felismerik és támogatják ezeket a kívánságokat. A Kölni Egyetemi Kórház Palliatív Gondozási Központja ezért egy újonnan kidolgozott rövid kérdőívet tett közzé, amely megkönnyíti a halálvágy mérését.
A halálok és az életvágyak mögötti kutatás
A Kölni Egyetemi Kórház „Dealing with Death Wishes” kutatócsoportja Dr. Kerstin Kremeike és Prof. Dr. Raymond Voltz vezetésével évek óta dolgozik ezen a témán. Számos nemzetközileg publikált tanulmány révén folyamatosan mélyül a halálvágy és az élni akarás kapcsolatának megértése. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vizsgált esetek mintegy 15%-a egyszerre mutat magas vagy alacsony halálvágyat és élni akarást. Ezek az eredmények többek között 85 palliatív ellátásban részesülő beteg másodlagos elemzéséből származnak. A vizsgálatok rávilágítanak arra, hogyan változhat mindkét jelenség hat hét alatt, és milyen szerepet játszanak ebben a pszichológiai tényezők, élethelyzetek.
Az egyik eredmény különösen árulkodó: a kutatócsoport olyan kérdőívet dolgozott ki, amely kifejezetten a korai halálvággyal foglalkozik. Ez az úgynevezett SAHD-10 tíz olyan elemet tartalmaz, amelyek statisztikailag hitelesítettek, és egyszerű alkalmazást tesznek lehetővé klinikai felhasználásra és kutatásra. A német nyelvű kérdőívet minden érdeklődő ingyenesen felhasználhatja, hogy jobban megértse az élni-halni akarást övező összetett gondolatokat.
Tiszteletteljes interakció szükséges
Mit tehetnek az ápolók, hogy tisztelettel válaszoljanak ezekre a kívánságokra? Mivel Hogelucht a szakmájában dolgozik, fontos, hogy kialakuljon a betegek egyéni szükségletei és félelmei iránti érzékenység. Ez a képesség nagyon értékes, különösen akkor, amikor Németországban is aktívan vitatják az asszisztált öngyilkosság iránti vágyat. A Szövetségi Alkotmánybíróság ajánlásai az öngyilkosság-megelőzés megerősítésére fontos iránymutatást jelentenek. A cél az, hogy az érintettek kívánságait komolyan vegyék, ugyanakkor előmozdítsák a tiszteletteljes interakciót.
A kutatás eredményei és az olyan emberek tapasztalatai, mint Setty Hogelucht, elősegítik az élet és halál kívánságairól szóló párbeszédet. A palliatív ellátásban kulcsfontosságú, hogy az érintetteket empátiával és megértéssel kísérjük, hogy támogassuk őket életük egyik legnehezebb szakaszában.