Művészet és egyház: Dortmund a szakrális terek jövőjéről beszél!

Művészet és egyház: Dortmund a szakrális terek jövőjéről beszél!

A dortmundi Pauluskirche kulturális templomként fontos szerepet töltött be, és jelenleg is jelen van Gerhard Rossmann „AFTERMATH – Szent Ilona ereklyéi” című művészeti installációjával, amely 2023. október 26-ig tekinthető meg. Ez a fejlemény azt a mélyreható változást tükrözi, amelyen számos németországi egyházi épületnek át kell mennie – ezt a változást a templomlátogatás és a gyülekezetek csökkenése okozza. A Nordstadtblogger közleményei szerint a következő, mintegy 40 000 lebontott németországi templom több mint felét bezárhatják vagy eladhatják a következő években. Magában Dortmundban a templomok 30%-a érintett, ami legalább 40 épületet foglal magában.

Ennek a kihívásnak a megoldására 2025 júliusában megalapították a „Jövő Bizottságot az Egyházépületekért”. Ez a bizottság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy koncepciókat és ötleteket dolgozzon ki a gyülekezetek új felhasználására. A nyilvános vitát indító rendezvényre 2023. november 6-án 18.00 órakor kerül sor. az Ev. Városi Szent Mária templom. Barbara Welzel művészettörténész professzor kiemeli városainkban a nem kereskedelmi célú terek fontosságát, és arra, hogy gondoljunk a templomok hasznosítására.

Hagyományos struktúrák változásban

Az egyházi épületek átalakítása nem új téma. Ez a tendencia Németországban közel három évtizede nyilvánvaló, és központi szerepet játszanak a szekularizációs folyamatok és a társadalmi változások. Történelmileg már a középkorban is előfordultak használati módosulások, például amikor a kápolnák iskolai helyiségekké váltak. Ma felvetődik a kérdés: Milyen új lehetőségek rejlenek ezekben az építészeti kincsekben? A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség Intézete arról számol be, hogy a nagyegyházak taglétszámának csökkenése és a gyorsan csökkenő egyházi adóbevételek miatt a gyülekezeteknek újra kulturális helyszínekké kell válniuk.

Az átalakítás során nem csak a gazdasági szempontokat kell figyelembe venni, hanem meg kell őrizni az egyházi épületek kulturális és építészeti jelentőségét is. A sajátos liturgikus jellemzőikre, például az oltárokra és a templomtornyokra összpontosítva fontos, hogy az ilyen átalakítási folyamatok során nagymértékben megőrizzék a belső teret és a berendezést. Ebben a tekintetben az átalakítás „hogyan” a döntő jelentőségű – magyarázza az EKHN, míg a „ha” kérdés már most is jelentős részét képezi az e helyek jövőjéről szóló diskurzusnak.

Meglátások a gyakorlatból

Az egyházi épületek átalakulásának néhány pozitív példája reményt ad. Például a dortmundi Markus templomot szociális-ökológiai központtá (SÖZ) alakították át. Ez a központ különféle szociális és kulturális kínálattal szolgál, amelyeket bérleti díjból és városi finanszírozásból finanszíroznak. Ezek a modellprojektek azt mutatják be, hogy a funkcionális újraszentelés hogyan lehet sikeres az egyházak kulturális értékeinek veszélyeztetése nélkül.

A kihívások azonban nagyok. Az épületek átalakításánál elengedhetetlen, hogy a szerkezeti beavatkozások átgondoltan és fenntarthatóan történjenek, és ne csökkentsék az épületek műemléki értékét. Az ilyen változtatásoknak visszafordíthatónak kell lenniük, vagyis a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk.

A nagyközönség nyitott ezekre a mélyreható kérdésekre. A közelgő, november 6-i megbeszélés megmutatja, hogy tudunk-e közösen megoldást találni arra, hogy az egyházak a társadalom rezonanciaterei maradjanak, és a holnap polgárainak igényeire alakítsuk át.