Eltűnnek a hattyúfiókák: ragadozóhalak okoznak felhajtást a Phoenix-tóban!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A dortmundi Phoenix-tónál történt ragadozóhal-incidens hattyúfiókák megöléséhez vezetett, ami kérdéseket vet fel az ökológiai egyensúlyt illetően.

Ein Raubfischvorfall am Phoenix-See in Dortmund führte zur Tötung von Schwanenküken, was Fragen zur ökologischen Balance aufwirft.
A dortmundi Phoenix-tónál történt ragadozóhal-incidens hattyúfiókák megöléséhez vezetett, ami kérdéseket vet fel az ökológiai egyensúlyt illetően.

Eltűnnek a hattyúfiókák: ragadozóhalak okoznak felhajtást a Phoenix-tóban!

2025 pünkösdi hétvégéjén a dortmundi Phoenix-tónál történt incidens felháborodást váltott ki, és sok látogatót sokkolt. Miközben egy fotós egy hattyúpárt fényképezett a fiókáival, látta, hogy az egyik fiókát hirtelen a víz alá vonszolja egy ragadozóhal. A fiókát egy szürkés hal támadta meg, amelyet André Rosendahl kezdetben harcsának tartott. A Természetvédelmi Egyesület vízügyi szakértője, Wolfhard Koth-Hohmann azonban rámutatott, hogy valószínűleg csukáról van szó. Ez az eset nemcsak felkelti a figyelmet, hanem kérdéseket vet fel a Phoenix-tó vizében élő élettel kapcsolatban is.

Csuka, mint célzott szabályozók

A csuka nagy ragadozó hal, amely az európai édesvizekben gyakori, és akár 1,50 méter hosszúra is megnőhet. Elsősorban halakkal táplálkoznak, de megtámadják a kétéltűeket, a kisemlősöket és a madárfiókákat is. A csukák fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, mivel segítik a kisebb halfajok populációjának szabályozását. Ezt a Phoenix-tóban is tervezték, ahol a ragadozóhalakat az ökológiai egyensúly fenntartása és a durva halak túlszaporodásának megakadályozása érdekében célozták meg. A halpopuláció 2017-es elemzése kimutatta, hogy a Phoenix-tóban 17 csuka él, így ezek a harmadik leggyakrabban előforduló halfajok ebben a víztömegben. Ruhr24.

Bár a hattyúfiókák elleni támadások ritkák, egyáltalán nem szokatlanok. A tapasztalatlan állatok különösen sérülékenyek nyílt vízen. Rosendahl, aki szemtanúja volt az esetnek, arról számolt be, hogy a korábban észlelt három csaj közül mára egyik sem maradt meg. Ez egyértelmű jele a természetnek, hogy még a Phoenix-tó védett területén sem garantált a túlélés.

Ökológiai egyensúly a fókuszban

A Phoenix-tó nem egy kis tavacska – 4,5 méteres maximális mélységével ideális életkörülményeket kínál a csukáknak és más ragadozóhalaknak. A csukákon kívül sügér és különféle fehér halfajok, például keszeg és csótány is találhatók a vízben. A dortmundi Emschergenossenschaft kifejezetten a halpopulációt építette fel a tóban a kiegyensúlyozott ökoszisztéma előmozdítása érdekében. A ragadozóhalak jelenléte aktívan hozzájárul a vízminőség megőrzéséhez, amint azt DerWesten kiemeli.

Eddig a közvélemény fókuszában a Phoenix-tó partján 2025. május 12. óta zajló építési munkálatok álltak, amelyek célja nemcsak a rekreációs érték növelése, hanem a biodiverzitás támogatása és tartós biztosítása a víztérben. A Phoenix-tó tehát nem csak a séták és fotózások kedvelt helye marad, hanem izgalmas biotóp is, amely követi a természet törvényeit, és bizonyítja, hogy a vízben való élet tele van meglepetésekkel.

A világ csukaszerű halairól szóló könyv sokféle információval szolgál mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a csukákról és életmódjukról. E lenyűgöző ragadozóhalak elterjedtségétől és életmódjától az akvakultúráig és a halászati ​​gyakorlatokig terjed, így értékes útmutató azok számára, akik többet szeretnének megtudni ezekről a lényekről akvakultúra.