A tanulmány kimutatta: a késői étkezési idők veszélyeztetik az egészséget és a súlyt!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy hosszú távú tanulmány kimutatta, hogy az étkezési idők hogyan befolyásolják az anyagcserét, és növelik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Eine Langzeitstudie zeigt, wie Essenszeiten den Stoffwechsel beeinflussen und das Risiko für Übergewicht sowie Typ-2-Diabetes erhöhen.
Egy hosszú távú tanulmány kimutatta, hogy az étkezési idők hogyan befolyásolják az anyagcserét, és növelik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

A tanulmány kimutatta: a késői étkezési idők veszélyeztetik az egészséget és a súlyt!

Sokunk számára nagy probléma az, hogy mikor együnk. Egy ilyen hosszú távú tanulmány Higany beszámolt, most arra a világos következtetésre jutott, hogy az étkezések időzítése kulcsfontosságú az anyagcsere és a fogyás szempontjából. A tanulmány azt mutatja, hogy a késői étkezés nemcsak a testtömegindexet (BMI) növeli, hanem jelentősen megnehezíti a fenntartható fogyást is.

A vizsgálatban résztvevők átlagos étkezési ideje árulkodó: a reggelit 8:28-kor, az ebédet 14:33-kor fogyasztják el. a vacsorára pedig csak 21:20-kor kerül sor. Az ilyen késői vacsorák kevés időt adnak a szervezetnek az emésztésre lefekvés előtt, jelentősen csökkentve az éjszakai kalóriafogyasztást és a zsírégetést. A szakértők azt javasolják, hogy ideális esetben 6 és 19 óra között vacsorázzunk. hogy legalább két-három órával lefekvés előtt együnk.

A késői étkezés kockázata

De ez még nem minden. Egy másik kutatás szerint Laboratóriumi gyakorlat A késői étkezés az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával is összefügg. Az Olga Ramich vezette kutatócsoport a Nougat-tanulmány ikeradatait elemezte, hogy megvizsgálja az étkezési idő, a glükóz-anyagcsere és az inzulinérzékenység közötti kapcsolatot. Az eredmények azt mutatják, hogy a késői étkezés csökkenti az inzulinérzékenységet és növeli a BMI-t és a derékbőséget.

A vizsgálat során 46 cukorbeteg ikerpár vezetett étkezési naplót, és metabolikus teszteken estek át. A korábbi kalóriabevitel egyértelműen korrelál a jobb inzulinérzékenységgel. Az étkezés cirkadián időzítése, vagyis az egyén biológiai napi ritmusának megfelelő kalóriabevitel időpontja döntő fontosságúnak bizonyul. Az sem teljesen elhanyagolható tény, hogy az étkezési mintázat paramétereinek akár 60 százaléka genetikailag befolyásolt. Ez egyértelművé teszi, hogy mindenkinek megvan a saját belső órája.

Belső órák és hatásaik

Leírja, hogyan működnek ezek a belső órák NDR részletes: Minden sejtnek megvan a saját belső órája, amelyet az agy központi órája szinkronizál, és olyan fontos testfolyamatokat vezérel, mint a vérnyomás, a hormonfelszabadulás és az anyagcsere-tevékenység. Éjszaka a szervezet nehezen dolgozza fel az ételt, ami súlygyarapodáshoz vezethet. A „bagolynak” nevezett embereknek különösen nehéz dolguk van, mivel az anyagcseréjük reggel még a nyugalmi fázisban van, és gyakran csak későn éri el a hatékony vércukorszintet.

Ha tehát szeret későn étkezni, tisztában kell lennie a lehetséges egészségügyi kockázatokkal. Úgy tűnik, hogy a hosszabb étkezési szünetek, különösen este és éjszaka, jobban ki tudják használni a szervezet genetikai és fiziológiai potenciálját. Az elalvás előtti gyors étkezés nemcsak az alvást veszélyeztetheti, hanem az egészségét is. Az időszakos böjt irányába mutató tendenciának is megvannak a maga buktatói, és nemkívánatos hatások is lehetnek.

Összefoglalva: Ha okosan akarsz étkezni, nem csak az ételválasztásra kell figyelned, hanem a megfelelő időpontra is. A korai étkezés kulcsa lehet a jobb egészségnek, és segíthet néhány embernek elérni a kívánt testsúlyt.