A tanulmány azt mutatja, hogy a késői étkezés veszélyezteti az egészségét!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A kutatók azt vizsgálják, hogy a késői étkezési idők hogyan befolyásolják a glükóz anyagcserét és az egészségügyi kockázatokat. Új betekintés a táplálkozásba és a kronobiológiába.

Forscher untersuchen, wie späte Essenszeiten den Glukosestoffwechsel und Gesundheitsrisiken beeinflussen. Neue Erkenntnisse zu Ernährung und Chronobiologie.
A kutatók azt vizsgálják, hogy a késői étkezési idők hogyan befolyásolják a glükóz anyagcserét és az egészségügyi kockázatokat. Új betekintés a táplálkozásba és a kronobiológiába.

A tanulmány azt mutatja, hogy a késői étkezés veszélyezteti az egészségét!

A késői étkezés sokak számára a mindennapi élet része, de az orvosok figyelmeztetnek: a táplálékfelvétel időzítése döntő hatással lehet egészségünkre. Egy nemrégiben végzett németországi kutatók azt találták, hogy az éjszakai étkezés nemcsak az elhízás, hanem a súlyos anyagcsere-betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is növelheti. Az Olga Ramich professzor által vezetett kutatás eredményei szerint a főétkezéseket későn evők gyengébb inzulinérzékenységet mutatnak, és nagyobb az egészségügyi problémák kockázata.

Elemzésükhöz a tudósok 46 pár, cukorbetegségben nem szenvedő egypetéjű és kétpetéjű ikerpár adatait használták fel a NUGAT-vizsgálatból, és arra kérték a kísérleti alanyokat, hogy jegyezzék fel étkezési szokásaikat egy naplóba. Kiderült, hogy a legtöbb ember átlagosan 9:15-kor evett először, míg az utolsó étkezés gyakran csak 20:12-kor volt. Az étkezési idők 60 százaléka genetikailag meghatározott, ami megmagyarázza, hogy egyesek miért találnak nehézséget a szokásaikon minden jó szándékuk ellenére [Focus].

Biztonságos táplálékfelvétel: a biológiai ritmus számít

A cirkadián ritmusok alapvető szerepet játszanak az anyagcserében, és befolyásolják, hogyan és mikor dolgozza fel testünk az ételt. Az embereket evolúciósan úgy alakították ki, hogy nappali lények legyenek, ami azt jelenti, hogy testünk a regenerációra, nem pedig az éjszakai emésztésre van beállítva. Egy általános minta rajzolódik ki: éjszaka gyengébb az élelmiszerek feldolgozása, ami súlygyarapodáshoz vezethet. [NDR].

A NUGAT-tanulmány kutatói azt találták, hogy a cirkadián kalória középpontja – az az idő, amikor a napi kalóriaszükséglet felét elfogyasztották – átlagosan 15:51 volt. Ez azt jelenti, hogy a korábbi kalóriabevitel nemcsak az inzulinérzékenység szempontjából előnyös, hanem az alacsonyabb testtömeg-indexszel (BMI) és a derékkörfogattal is összefüggésben van. A késői étkezés ezzel ellentétes hatást vált ki, és a stressztényezők magasabb felhalmozódásához vezethet a szervezetben, ami hosszú távon anyagcserezavarokhoz vezet.

Következtetés: újra kell gondolni

Saját anyagcsere elősegítése és a betegségek kockázatának csökkentése érdekében a szakértők az étrend újragondolását javasolják. Azok, akik korábban esznek, nemcsak a súlyukat tudják jobban kontrollálni, hanem az inzulinérzékenységüket is javítják. Javasoljuk, hogy hosszabb étkezési szünetet tartsunk, különösen este. Ez az a hely, ahol az időszakos böjt hasznos stratégia lehet, amely nemcsak az étkezési viselkedést szabályozza, hanem potenciális egészségügyi előnyöket is kínál. De mint minden változtatásnál, mindenkinek, aki beleegyezik az új étkezési időkbe, tisztában kell lennie azzal, hogy a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak, így az ilyen változtatások végrehajtása eltarthat egy ideig, ahogy Univadis00051.