Háború a Közel-Keleten: Izrael drámai légicsapásokkal fokozza a konfliktust!

Háború a Közel-Keleten: Izrael drámai légicsapásokkal fokozza a konfliktust!

2025. június 22-én minden eddiginél feszültebb a helyzet a Közel-Keleten. Az Izrael és Irán közötti konfliktus az eszkaláció új szintjére lépett, és emberek millióit érinti. A hajnali órákban bejelentették, hogy Izrael hatalmas légicsapásokat hajtott végre stratégiailag fontos iráni nukleáris létesítményekre, köztük a kritikus fordowi létesítményre. A fr.de jelentése szerint...

Izchak Herzog izraeli elnök a támadásokat a zsidó nép egzisztenciális fenyegetésével indokolja. „Cselekednünk kell, amíg nem késő” – hangsúlyozta nyilvános beszédében. Az izraeli katonai vezetők előrehaladásról számolnak be az offenzívában, míg a titkosszolgálati jelentések szerint Iránnak titkos atomprogramja is van. Ez az eszkaláció akkor következik be, amikor az iráni „ellenállási tengely” meggyengül, különösen a legutóbbi gázai háború után. ZDFheute hozzáteszi, hogy...

Az amerikai elnök deeszkalációra szólít fel

Donald Trump amerikai elnök aggódik a fejlemények miatt, és felszólítja Iránt, hogy vessen véget a konfliktusnak. A helyzetet "történelmi pillanatnak" nevezte, és azt tervezi, hogy a Fehér Házban találkozik a Nemzetbiztonsági Tanácsával, hogy megvitassák az Egyesült Államok esetleges belépését a háborúba. Az amerikai hadsereg „nagyon sikeres csapásmérő küldetésekről” számol be B-2 bombázók segítségével, amelyek iráni célpontok felett repültek. Lehetséges hadműveleteket is terveznek más létesítmények ellen, például Natansban és Isfahanban. A fr.de jelentése szerint...

A nemzetközi reakciók megosztottak. Míg Emmanuel Macron francia elnök tárgyalások jeleit látja az iráni elnökkel folytatott beszélgetés során, mások, köztük a török ​​külügyminiszter a támadások katasztrofális következményeire figyelmeztetnek. Oroszország aggodalmának ad hangot az amerikai katonai beavatkozás lehetséges következményei miatt is. A ZDFheute kiemeli, hogy...

A nukleáris kérdés hosszú árnyéka

Az iráni nukleáris program körüli konfliktusnak hosszú története van. Az 1960-as évek óta a feszültségek alapja Irán nukleáris autonómiájára való törekvése, valamint az ebből eredő Izraeltől és a nyugati értékközösségtől való félelem. Irán, amely az Egyesült Államok "Nuclear for Peace" programjának részeként két kutatóreaktort kapott, a sah 1979-es megdöntése óta szankciókkal és nemzetközi bizalmatlansággal szembesült. A közelmúltbeli incidensek azt mutatták, hogy Irán az elmúlt években jelentősen bővítette urándúsítási képességeit; Irán jelenleg csaknem 409 kilogramm 60 százalékos tisztaságú uránnal rendelkezik, ami az atomsorompó-szerződés szerint problémásnak tekinthető. A Tagesschau jelentése szerint...

Úgy tűnik, hogy a nyugati egység összeomlik, ahogy a nukleáris fenyegetés enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések háttérbe szorulnak. Az iráni atomprogramról folyó tárgyalások hónapok óta stagnálnak. Az USA iránymódosításai és Irán nukleáris fejlesztése továbbra is feszültséget okoz a nemzetek között.

Ez a robbanásveszélyes helyzet gyors cselekvést igényel. De tényleg megnyugodhatnak a dolgok, amíg a dzsinn kikerült a palackból a régióban? Az elkövetkező órák és napok döntőek lehetnek.