Zavar a Reichstag előtt: Merz politikája a csüggedtség és a bénultság között

Zavar a Reichstag előtt: Merz politikája a csüggedtség és a bénultság között

Oktatási kiránduláson Berlinben: britek és amerikaiak fedezik fel a Birodalmat. Az utazás középpontjában a Reichstag, Európa egyik leghíresebb parlamenti épületének megtekintése áll. De míg a turisztikai látványosságok ragyognak, a Reichstag előtt egy elhagyatott jelenet tárul elénk. Az építkezési kerítések, betontömbök és konténerek a rendetlenség képét keltik, amely a jelenlegi németországi politikai helyzetet tükrözi. A Berliner Zeitung szerint a Köztársaság tér átalakítási tervei nem alkalmasak a Reichstag épületének esztétikájának hangsúlyozására.

A Reichstag évente körülbelül 2,5 millió látogatót vonz, és a világ egyik leglátogatottabb kormányzati épülete. De a politikai helyzet kritikája egyre hangosabb. Friedrich Merz kancellár (CDU) új kormánya alatt ismertetett reformok ambiciózusnak és rögtönzöttnek tűnnek. A meghirdetett „reform ősz” nem valósul meg, miközben a politikai szereplők bénák és kicsik maradnak. Hiányzik az energia és a bátorság a nagy változásokhoz, Merz számos bejelentése pedig csekély hitelességet mutat.

Politikai ambíciók és koncepcióhiány

Egy másik pont, amelyet a Berliner Zeitung kiemel, az olyan ellenzéki pártok növekvő támogatottsága, mint az AfD és a baloldal. A jövőkép és a haladás szükségessége ellenére a politikai helyzet továbbra is zavaros. A szakértők határozott fellépést követelnek, de Merz kormánya eddig keveset tett a valódi előrelépés érdekében.

Németország az energiapolitika terén is komoly kihívásokkal néz szembe. Az energiaimport magas arányát elégtelennek tartják. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a németek többsége támogatja az atomenergiához való visszatérést. Ez a fejlemény akkor történt, amikor a szövetségi kormány a Gundremmingenben lévő meglévő hűtőtornyok felrobbantását tervezi. Az energiapolitikai irányváltást az is tükrözi, hogy a szövetségi kormány nyit az új technológiák, például a kis moduláris atomreaktorok (SMR) felé, amelyeket az EU költségvetéséből kívánnak finanszírozni, annak ellenére, hogy kezdetben vonakodtak az atomenergia használatától.

Reformok és jövőképek

Friedrich Merz május 14-i első kormánynyilatkozatában olyan reformokat mutatott be, amelyek célja Németország versenyképességének növelése. A terv a bürokrácia csökkentése, az energiaárak csökkentése és az infrastrukturális beruházások. Egyértelmű azonban, hogy ezek az intézkedések „óriási erőfeszítéseket” igényelnek, ugyanakkor produktívabb munkakultúrára van szükség. A tervezett adókedvezmény célja, hogy lendületet adjon a gazdaságnak, miközben Németország erősebb vezető szerepre törekszik Európában.

A szövetségi kormány emellett növelni akarja a kitoloncolásokat, és hangsúlyozza, hogy Németország továbbra is bevándorlóország marad. Tekintettel az infrastrukturális hiányra, amely a szövetségi közlekedési minisztérium szerint a következő négy évben 15 milliárd euróra becsülhető, sürgős beruházási intézkedésekre van szükség.

Miközben az EU továbbra is ragaszkodik az éghajlati célokhoz, és a CO2-árazást tekinti központi eszköznek, a Merz jövőbeli politikai irányvonala veszélyben van: Németország valóban eléri-e a jólét és a közös tervezés új korszakát, vagy minden marad a régiben? A következő néhány hónap megmutatja, hogy Merznek és kormányának megvan-e a szükséges készsége a dolgok megváltoztatásához.

A polgárok és a jövő nemzedékei számára csak abban reménykedhetünk, hogy a nagy szavak mögött tettek állnak – mert jelenleg a politikai ambíciókat rendetlenség és bizonytalanság jellemzi.