Riasztó az Ahrweiler kerületben: 1,3 millió túlóra a dolgozóknak!

Riasztó az Ahrweiler kerületben: 1,3 millió túlóra a dolgozóknak!

Az Ahrweiler körzetben egyre sürgetőbb a munkavállalók helyzete: tavaly összesen mintegy 1,3 millió túlórát dolgoztak az alkalmazottak, ebből több mint 681 ezret fizettek ki. Ezek a riasztó adatok a Pestel Intézet „Munkaidő-figyelő” programjából származnak, amelyet az Élelmiszer-, Élelmiszer- és Éttermek Szakszervezete (NGG) megbízásából hoztak létre. Különösen érintett a vendéglátóipar, ahol körülbelül 34 000 túlórát dolgoztak le, ennek 53 százaléka nem fizetett. Aktuális megtekintése jelentették.

Az NGG vészharangot fúj, és figyelmeztet a túlórák további növekedésére, különösen a szövetségi kormány által tervezett munkaidő-törvény reformja miatt. Ezek a változások megkérdőjelezhetik a napi 8 órás és a maximális heti munkaidőt. Jelenleg heti maximum 48 óra munkaidő megengedett, de kivételes esetekben akár 60 óra is lehetséges. A szakszervezet attól tart, hogy a munkaadók a jövőben akár heti 73,5 órát is megkövetelhetnek.

Politikai tervek és következményeik

A szövetségi kormány Friedrich Merz kancellár (CDU) vezetésével a maximális heti munkaidő reformját tervezi. A Merz hatékonyabb munkát szorgalmaz, míg a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen rugalmasság egészségügyi kockázatokat rejt magában. A jelenlegi szabályozás legfeljebb 10 órás napi munkaidőt tesz lehetővé, ami bizonyos szakmákban, például az egészségügyben már eltér. A heti maximális munkaidő esetleges bevezetése azonban tovább ronthatja a helyzetet ZDF ma jelentették.

A Hugo Sinzheimer Munkajogi Intézet rövid tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a hosszabb munkaidő negatív hatással lehet az egészségre, valamint a család és a munka összeegyeztethetőségére. Végül is a nők foglalkoztatási rátája 73 százalékra nőtt 1991 és 2022 között, pedig egyre több nő dolgozik részmunkaidőben. A munkavállalók harmada részmunkaidőben fog dolgozni 2023-ban, ami még bonyolultabbá teszi a helyzetet.

Egészségügyi kockázatok és kompatibilitás

Nem szabad alábecsülni a hosszú munkaidő egészségügyi kockázatait. A hosszabb munkanapok nemcsak a mentális betegségek, hanem a munkahelyi balesetek kockázatát is növelik. A mentális betegségek átlagos megbetegedési aránya 2023-ban 33 nap volt. A Hans Böckler Alapítvány szakértői hangsúlyozzák, hogy a munkakörülmények reformjára van szükség annak érdekében, hogy javítsák a munkavállalók munkaidő-szervezési igényeit. Böckler Alapítvány.

Az NGG ezért felszólítja a Bundestag tagjait, hogy hagyják abba a munkaidő-törvény tervezett változtatásait. Az 1918 óta a munkaidő-törvény részét képező nyolcórás munkaidőt megkérdőjelezhetik a reformok. Újragondolásra van szükség a jó munkakörülmények, valamint a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly érdekében. Egyre nagyobb nyomás nehezedik a politikusokra, hogy olyan szilárd megoldásokat találjanak, amelyek mind a munkaadók, mind a munkavállalók igényeit kielégítik.