Félelem a mindennapokban: Ahol a gyerekek nem érzik magukat biztonságban városunkban!

Félelem a mindennapokban: Ahol a gyerekek nem érzik magukat biztonságban városunkban!

Az elmúlt hetekben felgyorsult a kölni városképről folyó vita, különösen azokról a helyekről, amelyek sok emberben, különösen gyerekekben és fiatalokban kényelmetlenséget és bizonytalanságot okoznak. A hangsúly az olyan területeken van, mint a sötét parkok, rosszul megvilágított aluljárók és terek, amelyeket gyakran az agresszív csoportok látogatnak. A félelemterek, vagyis a bizonytalanságot kiváltó városi terek érzékelése nagyon eltérő, különösen a fiatalok körében. Ezek a szempontok megvilágítottak TV Közép-Rajna.

A gyermekek érzelmi biztonsága kulcsfontosságú – hangsúlyozza Klaus Peter Lohest, a Gyermekvédelmi Egyesület állami elnöke. A gyerekek olyan helyeken éreznek félelmet, ahol úgy érzik, hogy figyelik vagy fenyegetik őket – és nem csak ott, ahol objektív veszélyek fenyegetik. Az elhagyott játszóterek vagy zavaros helyek gyorsan a félelem területeivé válhatnak, ha a gyerekeknek negatív élményeik vannak ott, legyen szó zaklatásról vagy fenyegetésről. Ezek az élmények jelentősen befolyásolhatják a tér érzékelését.

A félelemterek sokasága

A félelem terei nem csak meghatározott helyekre korlátozódnak. Sokféle társadalmi és strukturális kontextusban merülnek fel. A közterek tervezésénél fontos szerepet játszanak az olyan tényezők, mint a világítás és a láthatóság. Egy felmérés szerint a nők 42%-a és a férfiak 29%-a mondja azt, hogy nem érzi magát biztonságban a nyilvános helyeken. Ennek a bizonytalanságnak messzemenő következményei lehetnek: gyakran vezet elkerülő magatartáshoz, például bizonyos útvonalak elkerüléséhez vagy tömegközlekedés használatához. Ez korlátozza az érintettek mobilitását és a közéletben való részvételét, ami hangos Városi pszichológia aggasztó.

Fontos szempont, amit a gyerekeknek és a fiataloknak be kell vinniük a várostervezésbe, az a megérzésük: tanuljanak meg segítséget kérni, ha rosszul érzik magukat. A szülőket, tanárokat és szakembereket arra szólítják fel, hogy nyíltan beszéljenek és hallgassák meg a gyerekeket, hogy félelmeiket komolyan vegyék. A mindennapi iskolai élet követelményei, mint például a zaklatás vagy a teljesítményre való kényszer, szintén oda vezethetnek, hogy az iskolák a félelem helyévé válnak. Ezért fontos a barátságos légkör megteremtése, hogy biztonságos tanulási környezetet biztosítsunk a gyerekeknek.

Intézkedések a biztonság és a közérzet javítására

A városok kialakítása döntően hozzájárulhat a biztonságérzet javításához. A hatékony intézkedések közé tartozik a jó világítás és a jó láthatóság új vagy felújított létesítmények tervezésekor. Az olyan fogalmak, mint a „15 perces város”, amely a napi ügyintézés rövid távolságait hirdeti, az élet, a munka és a szabadidő keverékéből áll. Ez javítja az életminőséget, és a pezsgő közterek biztonságérzetet is keltenek Városi pszichológia magyarázta.

Összefoglalva, a félelemtereket körülvevő kihívások összetettek és kollektív cselekvést igényelnek. Nyilvánvaló a gyermekbarát várostervezés, amely komolyan veszi a jövőt alakítók igényeit. A különféle megközelítések ellenére az érintettekkel folytatott párbeszéd és félelmeik komolyan vétele továbbra is elengedhetetlen része a megoldások megtalálásának.