Klöckner kritikája: A Bundestag bojkottálja a CSD-t és a szivárványzászlót!

Klöckner kritikája: A Bundestag bojkottálja a CSD-t és a szivárványzászlót!

Julia Klöckner (CDU) Bundestag-elnök döntése, miszerint a Bundestag adminisztrációja idén nem vesz részt a berlini Christopher Street Day-n (CSD), hullámokat ver és széleskörű kritikát vált ki az LMBTI közösségben. Klöckner megtiltotta a Bundestag alkalmazottainak, hogy felismerhető csoportként vegyenek részt a tüntetésen, és nem engedte, hogy a rendezvény napján kitűzzék a szivárványzászlót a Reichstag épületére. Tetteit a semlegességi követelményhez kapcsolta, és rámutatott, hogy a Bundestag adminisztrációja nem vehet részt politikai tüntetéseken és nyilvános üléseken, a munkán kívüli alkalmazottak természetesen részt vehetnek. Ez a döntés annak ellenére született, hogy az elmúlt években a Bundestag adminisztrációja mindig erős, látható jelenlétet mutatott a berlini CSD-nél. A Berliner CSD egyesület hangsúlyozza, hogy a kilépést „a queer láthatóság aktív elutasításának” tartják, és követeli, hogy Klöckner tegyen nyilvános nyilatkozatot álláspontja tisztázására. Az [SWR] jelentése szerint Klöckner ezt semlegességi kötelessége részének tekinti.

Rajna-vidék-Pfalzban ugyanilyen egyértelmű a reakció Klöckner döntésére. Az LMBTI-csoportok egyesülete, a Queernet-RLP élesen bírálta az akciót, Joachim Schulte, a Queernet-RLP szóvivője pedig kijelentette, hogy Klöckner döntése az emberek szabadságát korlátozó társadalmi irányzatot szolgálja. Emellett Koblenzer queer képviselője, Patricia Pederzani megjegyezte, hogy az LMBTQI nem ideológiai konstrukció, hanem inkább az identitás része, megkérdőjelezve ezzel Klöckner semlegességről alkotott nézetét. A Rajna-vidék-Pfalz tartomány parlamentjének elnöke, Hendrik Hering (SPD) is komolyan veszi Klöcknert. A CSD-t az egyenlőség és a tisztelet nélkülözhetetlen szimbólumának tekinti, valamint az állam azon kötelességének részének, hogy megvédje a furcsa embereket. Ezt a társadalom egésze szempontjából fontos jelentőségét Bad Kreuznachban is kiemelik, ahol a városi önkormányzatok, például Mainz, Nierstein és Bingen támogatják a CSD-t. Stefan Butz, a Bad Kreuznach-i CSD-szervező rossz jelzésnek minősíti Klöckner döntését.

A Christopher Street Day gyökerei

A Christopher Street Day gyökerei a 20. század elején Németországban indult LMBTI-mozgalom tiltakozásaiban gyökereznek. A kulcsfontosságú pillanat a New York-i Stonewall Innben történt rendőrségi zavargás 1969-ben, ahol az LMBTI emberek ellenálltak a diszkriminációnak. Egy évvel később, 1970. június 28-án került sor az első „Christopher Street Liberation Day”-re, amelyet az első Pride-tüntetésnek tartanak, és ma már világszerte több százezer résztvevővel ünneplik. Június, a hivatalos Pride hónap, határozottan kijelenti az LMBTI közösségek láthatóságát és jogait. Annak ellenére, hogy a jogi helyzet sok országban előrehaladt – például Németországban a házasság mindenkinek –, még mindig sok a kiemelkedő igény. Ezek közé tartozik többek között az önrendelkezési törvény bevezetése és a szülői jog reformja. Az LMBTI-személyek elleni támadások továbbra is komoly problémát jelentenek, ami elengedhetetlenné teszi a folyamatos tiltakozást és szolidaritást a Pride-események során. Az [Amnesty] rámutat, hogy néhány pozitív fejlemény ellenére, mint például a legnagyobb moldovai Pride-felvonulás, más országokban, például Oroszországban és Törökországban mélységes elnyomás uralkodik az LMBTI aktivisták ellen.

Ennek fényében, amikor az LMBTI-személyek láthatósága és jogainak védelme minden eddiginél fontosabb, Klöckner döntését visszalépésként értékelik. A CSD nemcsak a sokszínűség ünneplésének ad teret, hanem a diszkrimináció elleni tiltakozás és az egyenlőség alapvető fóruma is. A teljes egyenlőség és minden ember identitásának tisztelete iránti igény ezért továbbra is központi és releváns marad.