Borkóstoló a Geilweilerhofban: fedezze fel a jövőbe mutató szőlőfajtákat!

Borkóstoló a Geilweilerhofban: fedezze fel a jövőbe mutató szőlőfajtákat!

Július 8-án a siebeldingeni Geilweilerhof a borvilág központjává változik. A Julius Kühn Intézet (JKI) különleges borkóstolóra hív, amely nem csak kulináris élvezetekkel kecsegtet, hanem izgalmas betekintést nyújt a szőlőtermesztés jövőjébe is. A rendezvényt Oliver Trapp, az intézet igazgatója vezeti, és egyedülálló kombinációt kínál a dűlőtúra és az innovatív szőlőfajták kóstolója között. A mindössze 15 fős résztvevők maximális létszámával a borkedvelők számára ideális lesz a személyes hangulat.

A mintegy 90 perces rendezvény rávilágít a modern szőlőtermesztés előtt álló kihívásokra. A fókuszban olyan témák állnak, mint a hő- és betegségálló szőlőfajták fejlesztése, valamint a genomikai kutatások, a bioinformatika és a mesterséges intelligencia alkalmazása. A cél olyan fenntartható és az éghajlathoz igazodó szőlőfajták kifejlesztése, amelyek csökkentik a növényvédő szerek használatát anélkül, hogy a bor minőségét veszélyeztetnék. Ahogy [rheinpfalz.de](https://www.rheinpfalz.de/lokal/kreis-suedliche-weinstrasse_artikel,-zukunft-im-glas-weinprobe-mit-blick-hinter-die-kulissen-der-rebenz%C3%BCehrung-_arid,9.html to9) a jelentés után08,578 hat válogatott borból álló panorámás borbemutató helyszínévé válik.

A genomikai kutatások jelentősége

A szőlő a világ egyik legrégebbi termesztett növénye, és a [herder.de] szerint (https://www.herder.de/wbg-magazine/aktuelles/2023/genomforschung-der-rebe-wiege-und-weg-des-weins/) számos gént szívott fel Ázsiából az emberi migráció következtében. A kutatók hálózata a szőlő eredetének és sokféleségének kutatására szentelte magát, és több mint 3500 szőlőt elemzett. A jövőben egy izgalmas genetikai projekt célja, hogy a vadszőlőből származó genetikai információkat közvetlenül a mi termesztett szőlőinkbe keresztezzük. Ennek célja, hogy a borfajták ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozás kihívásaival szemben.

A szőlőtermesztés eredete több mint 11 000 évre nyúlik vissza, és az éghajlati változásokkal jellemezhető időszakba esik. A tudósok azt találták, hogy Azerbajdzsánból és Közép-Ázsiából származó gének még a délnyugat-németországi középkori szőlőültetvényekben is jelen vannak, kiemelve a szőlő fontos szerepét a múltbeli kereskedelemben. A KIT egyedülálló régi és európai vadszőlő-gyűjteményével támogatja ezt a kutatást.

A klímaváltozás hatásai

Az éghajlati változások komoly kihívások elé állítják a bortermelést. Az extrém időjárási viszonyok, például a késői fagyok és a hőség csak néhány a bortermelők problémái közül. A landwirtschaft.de szerint a szőlőérés jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben: ahol a szőlő korábban október végéig érett, ott ez az időszak lerövidült a szeptember végére. Ez azonban kockázatokat is hordoz magában, például a késői fagyok kockázatát.

Egyre fontosabbá válik a robusztusabb, az új éghajlati viszonyokat jobban megbirkózó szőlőfajták keresése. Például a gombásodásnak ellenálló szőlőfajták (PiWi) megoldást jelentenek a nedvesebb termesztés okozta gombás betegségekre. A vörösborok, például a Merlot és a Pinot termesztése is egyre fontosabbá válik, miközben a rizling egyre inkább kiszorul az északi régiókra. A fejlemények azt sugallják, hogy a borértőknek és borászoknak egyaránt értékelniük kell a kipróbált és ígéretes fajtákat.

A július 8-i borkóstolón való részvételhez július 4-ig, péntekig regisztráció szükséges. Az érdeklődők a redlan@rheinpfalz.de e-mail címen regisztrálhatnak. Túlfoglalás esetén a sorsolás dönt, a résztvevőket e-mailben értesítjük.