Saarland: Miért alakította a történelmet az 1955-ös Saar-statútum

Saarland: Miért alakította a történelmet az 1955-ös Saar-statútum

A német-francia történelemben aligha van olyan összetett fejezet, mint a Saar-vidéké. Izgalmas kérdéseket vet fel egy gondolatkísérlet a Saar-vidék hipotetikus fejlődéséről, ha a lakosság az 1955-ös népszavazáson a Saar-statútumra szavazott volna. A Saarbrücker Zeitung cikke például olyan találgatásokat indít el, hogy vajon Saar-vidék hasonló helyzetben lenne-e, mint ma Luxemburg, ha a Németországi Szövetségi Köztársaság annektálása helyett önálló igazgatású régióvá vált volna. Ez az ötlet azonban bizonyos nehézségekkel jár.

E feltevés ellenzői több érvet is felhoztak. Fontos, hogy más országok is követeléseket támasztottak volna az EU intézményeivel szemben. Továbbá, mint ismeretes, Luxemburgnak nagyobb mozgástere volt, mint az ipari Saar-vidéknek. Ha Saarland önálló entitásként alakult volna ki, akkor vám- és valutahatárok váltak volna el a német gazdasági csodától.

Az 1955-ös népszavazás és következményei

Egy visszatekintés azt mutatja, hogy a Saar-statútumról szóló népszavazás 1955. október 23-án volt, és rávilágít az akkori politikai hangulatra. A szavazók egyértelműen az alapszabály ellen döntöttek: 423 434 szavazat (67,71%) nemmel, míg az örökbefogadásra mindössze 201 973 szavazat (32,29%) szavazott. Összességében 96,73%-os részvételi arányt sikerült elérni, ami egyértelműen jelzi a lakosság magas szintű politikai érdeklődését a történelem e döntő szakasza iránt. A döntést erős jelzésként értelmezték, hogy a saar-vidékiek többsége számára a Nyugat-Németországgal való újraegyesítés volt a preferált út.

A negatív döntést mindössze egy évvel később követte a Saar-szerződés, amelyet 1956. október 27-én írtak alá. Ez a dokumentáció meghatározta azt a keretet, amelyen belül Saar-vidék 1957. január 1-jén 10. szövetségi államként bekerült a Német Szövetségi Köztársaságba. Az egész folyamat egyértelmű és céltudatos volt, figyelembe véve, hogy a régió mennyi ideig volt a francia hatalmi politika árnyékában.

Mesterséges elválasztás

Eddig a pontig Saar-vidék lakossága több mint 110 éve Bajorországhoz és Poroszországhoz tartozott. A történelmi események és a kelet-nyugati konfliktus a terület Németországtól való elszakadásához és ezzel egy úgynevezett „mesterséges” politikai egység megteremtéséhez vezettek Párizsban. Számos kortárs szemtanú számol be arról, hogy a Szövetségi Köztársaság 1950-es évekbeli bizonytalansága, valamint a bonni és saarbrückeni politikusok hajlandósága e szétválás megszilárdítására messzemenő történelmi sajátosságokat vett figyelembe.

A Saar-statútum révén Saar-vidék önálló entitássá vált volna, európai közigazgatás alatt, ugyanakkor gazdasági unióban maradt volna Franciaországgal. A saarlandiak többsége azonban nem ezt kívánta. Úgy döntöttek, hogy inkább a Németországi Szövetségi Köztársaság részei lesznek, mintsem továbbra is nehéz és bizonytalan körülmények között maradjanak.

Jelenleg elmondható, hogy a Saar-statútum által megcélzott európai egyesülést ez a népszavazás nem érintette. Sokkal inkább a lakosság egyértelmű akarata, hogy Németországgal együtt boldoguljanak, a Saar-vidék történelmének alapvető része. Ha egy pillantást vetünk a mai Saar-vidékre, az látszik, hogy nemcsak Németország része, hanem ma már az EU fontos része is.

A múlton való elmélkedés világossá teszi, hogy a Saar-vidék, Európa sok más régiójához hasonlóan, összetett történelemmel rendelkezik, amelyet az önrendelkezésre és az összetartozásra való törekvés jellemez. Amikor ma Saar-vidék felé fordulunk, rájövünk, hogy a történelem nemcsak a múltból befolyásolja a jelent, hanem a jövő távlatait is mutatja.