Kiel fókuszban: Nemzetközi konferencia a lőszerártalmatlanításról!

Kiel fókuszban: Nemzetközi konferencia a lőszerártalmatlanításról!

Becslések szerint 1,6 millió tonna régi, két világháborúból származó lőszert, köztük bombákat, aknákat és vegyi harci szereket tárolnak az Északi- és a Balti-tenger vizein. Ez jelentős kockázatot jelent nemcsak a környezetre, hanem a halászat, a hajózás és az infrastruktúra biztonságára is. A nemzetközileg jelentős Lőszermentesítési hét 2025. június 18. és 20. között Kielben zajlik, és 16 ország több mint 200 szakértőjét gyűjti össze, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal.

A konferencia különösen a Kiel-fjord előtti, erősen szennyezett Kolberg Heath-re összpontosít. A második világháború után óriási mennyiségű lőszer került ide. A szennyezett területeken mérgező anyagok szabadulnak fel, amelyek veszélyeztetik a tengeri biológiai sokféleséget, és hosszú távú hatással lehetnek az emberi egészségre. A mérgező anyagok közé tartoznak a rákkeltő vegyületek, például a TNT és az RDX, amelyek a lőszerek rozsdásodó fémburkolataiból szivárognak.

Új technológiák a lőszer-visszanyeréshez

A konferencia napirendjén szerepel a veszélyes szennyezett területek helyreállításának innovatív megközelítése is. Az autonóm víz alatti járművek és a mesterséges intelligencia használata a lőszerek azonosítására és visszanyerésére központi téma. Az első új technológiákkal kapcsolatos kísérleti projektek 2024 júliusa óta futnak a Balti-tengeren. Különös figyelmet fordítanak egy autonóm helyreállítási platform kifejlesztésére, amelynek 2026 végére készen kell állnia a használatra.

A konferencia résztvevői értékes know-how-t is várnak egy Ukrajnából érkezett delegációtól, amely szakértelmet hoz a térképezés és a felmérés terén. Ez az együttműködés döntő fontosságú lehet a víz alatti helyreállítás technikai kihívásainak leküzdésében.

A szennyezett lőszer veszélyei

Bár a jelenlegi kutatási jelentések azt mutatják, hogy a német Északi-tengerben található régi lőszerek nem jelentenek akut veszélyt az emberekre, a környezettel és a tengeri biológiai sokféleséggel kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. Megállapítást nyert, hogy egyes tengeri élőlényekre, például a kagylókra és a halakra súlyos hatással lehet a korrozív lőszerből folyamatosan felszabaduló vegyi anyagok. Az európai kutatási projekt erre világít rá Északi-tengeri roncsok, amelyet a Bremerhaven-i Német Tengerészeti Múzeum működtet, a szennyezett területek ökológiai következményeit vizsgálja.

A Balti-tengeren végzett vizsgálatok során már 5000 tonna vegyi lőszert dobtak le, amelyek vízzel érintkezve mérgező anyagokat bocsáthatnak ki. Ezek az anyagok rákkeltő vegyületeket tartalmaznak, amelyek a táplálékláncon keresztül halmozódnak fel, és végső soron hatással lehetnek az emberre.

Lőszer-visszaszerzési kezdeményezések

A Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium 2025-ig mintegy 100 millió eurót fektet be a lőszer-visszanyerésbe. A Lübecki-öbölben már folynak az első próbamentések egy Németországra kiterjedő kísérleti projekt részeként. Ezen intézkedések célja a szennyezett lőszer okozta veszélyek minimalizálása. Azt is megvitatják, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az ilyen szennyezett területek ártalmatlanítását, például a speciális létesítményekben történő megsemmisítést.

A Környezetvédelmi Ügynökség intézkedéseket tett a lőszerek által a tengeri környezetre jelentett veszélyekre vonatkozó adatok javítására is. A múltbeli balesetek megmutatták, hogy a veszélyek valósak, és elengedhetetlen, hogy továbbra is odafigyeljünk erre a kérdésre. Lőszert már találtak, különösen a tengeri építkezések során, ami veszélyezteti a projektek tervezését és biztonságát.

Összességében a hadianyagmentesítési hét közelgő eszmecseréje kulcsfontosságú a környezet védelmét és a tengeri biztonságot garantáló megoldások megtalálásához. Az idő nagyon fontos, mert a múltbeli háborúk öröksége egyre inkább fenyegetést jelent a jelenlegi generáció számára.