Részmunkaidő a fókuszban: a németek 29%-a kevesebbet dolgozik – mi van most?
2025. június 17-én az Európai Munkaerő-felmérés érdekes adatokat közöl a németországi munkaidőről az EU-hoz képest.

Részmunkaidő a fókuszban: a németek 29%-a kevesebbet dolgozik – mi van most?
Németországban a munka világát egy sajátos trend jellemzi: a részmunkaidő. Ez különösen a 15 és 64 év közöttiek körében szembetűnő, ahol a munkavállalók 29%-a már részmunkaidőben dolgozik. Csak Hollandiában (43%) és Ausztriában (31%) magasabb a részmunkaidős arány napi hírek jelentették. Ezzel szemben az uniós átlag mindössze 18%.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos heti munkaideje Németországban 40,2 óra, míg az EU-ban 40,3 óra. Összességében az összes foglalkoztatott Németországban átlagosan 34,8 órát dolgozik hetente, szemben az EU 37,1 órájával.
Egy pillantás a részmunkaidős foglalkoztatásra
A részmunkaidős munka előnyeit különösen a nők használják ki: Németországban a foglalkoztatott nők 48%-a dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknál ez az arány mindössze 12%. Ez a tendencia már 2018-ban is megmutatkozott, amikor a nők 47,9%-a és a férfiak 11,2%-a dolgozott részmunkaidőben. A részmunkaidős foglalkoztatás különösen gyakori a szolgáltató szektorban, míg a feldolgozóiparban ritka. Hangos bpb A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatáson belül 27,2 százalékra emelkedett 2019-ben.
A részmunkaidős munkavégzés fejlődése előnyökkel és kihívásokkal is jár. Sok vállalat értékeli a részmunkaidős munkavállalók által kínált rugalmasságot. Ez lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy jobban egyensúlyba hozzák a szakmai és a magánjellegű követelményeket. „Az anyák különösen profitálnak ebből a rugalmasságból” – mondja a Hans Böckler Alapítvány. Ugyanakkor a munka és a család közötti nagyobb egyensúly megteremtésére is felhív, és figyelmeztet az olyan lehetséges hátrányokra, mint az alacsonyabb kereset vagy a korlátozott előrelépési lehetőségek.
Eljárások és szabályzatok
A részmunkaidőre vonatkozó szabályozást a részmunkaidős és határozott idejű foglalkoztatásról szóló törvény (TzBfG) határozza meg. Ez a törvény biztosítja a munkaidő csökkentésének jogát a legalább 15 főt foglalkoztató vállalatoknál. Emellett a munkáltatók és a munkavállalók sok esetben közös megállapodást kötnek az esetleges képviseleti kötelezettségek tisztázása érdekében. A munkavállaló nem köteles kiállni a leendő állásmegosztó kollégája mellé, ha ez munkaidő-hosszabbítást jelent, kivéve, ha erre a nyilatkozatban látható kifejezett megállapodást kötik. bmas.de el kell olvasni.
A részmunkaidős munka kihívásai elsősorban a „részmunkaidős csapda” veszélyében rejlenek, ahol a munkavállalók a munkaerőpiac peremére szorulnak. A családi okokból részmunkaidőben dolgozó nők gyakran magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a hasonló pozíciókat betöltő férfiak, de nagyobb a kockázata annak, hogy anyagi bizonytalanságba kerüljenek.
A munkaidő-hosszabbításról szóló vita a gazdasági bizonytalanság idején egyre hangosabb. A szövetségi kormány a maximális heti munkaidő bevezetését tervezi, ami aggodalmakat keltett a szakszervezetekben, mivel esetleg megnövelheti a maximális napi munkaidőt. Yvonne Lott, a Hans Böckler Alapítvány munkatársa itt óvatosságra int, különösen a gondozási kötelezettséggel rendelkező munkavállalók esetében. A munkahelyi rugalmasság és biztonság kiegyensúlyozott szintje rendkívül fontos.
Összefoglalva elmondható, hogy Németországban különösen népszerű a részmunkaidő. Azt azonban még várni kell, hogy a törvényi és gazdasági feltételek változásai hogyan befolyásolják ezt a fejleményt.