Ukrán dróntámadások: Oroszország harcol az üzemanyaghiány ellen!

Ukrán dróntámadások: Oroszország harcol az üzemanyaghiány ellen!

2025. november 10-én az ukrajnai konfliktus aktuális fejleményeiről szóló tudósítások dominálják majd a híreket. Az ukrán hadsereg ismét dróntámadásokhoz folyamodott orosz finomítók ellen, hogy megkísérelje destabilizálni a Kreml gazdasági bázisát. Különösen a szaratovi olajfinomító vált e támadások célpontjává. Ez a harmadik támadás e kifinomult létesítmény ellen, amely Oroszország egyik legrégebbi olajfeldolgozó létesítménye, és üzemanyaggal látja el az orosz fegyveres erőket. On fr.de a Telegram csatornáin megosztva lenyűgöző felvételeket láthat a robbanásokról és tüzekről. Az orosz védelmi minisztérium szerint 64 ukrán drónt lőttek le, köztük 29-et Szaratov régiója felett.

Ezek a támadások pusztító tűzhöz vezethettek az ELOU-AVT-6 olajfeldolgozó üzemben, amely az orosz olajipar kulcsfontosságú eleme. Érdekes módon 2023-ban a szaratovi finomító több mint 4,8 millió tonna kőolajterméket, például benzint, gázolajat és fűtőolajat állított elő. Korábban többször is ideiglenesen be kellett zárni a finomítónak dróntámadások miatt, legutóbb idén augusztus 11-én.

Gazdasági hatás és üzemanyaghiány

Ezeknek az ismétlődő támadásoknak súlyos következményei vannak: az üzemanyaghiány egyre súlyosabb Oroszországban, különösen olyan városokban, mint Arsenyev és Ussuriysk, valamint Chuguyevka faluban. A helyzet sürgősségéről tanúskodnak a hírek a benzinkutaknál hosszú autósorokról és számos olyan bezárt állomásról, ahol már nem adnak benzint. Feszült a helyzet az elcsatolt Krím-félszigeten is, a kormány igyekszik csillapítani a kedélyeket.

A nyugati szankciók szerepet játszanak abban, hogy az orosz olajexport megsínyli. A legfrissebb jelentések azt mutatják, hogy India és Kína bejelentette, hogy a továbbiakban nem fogadják el, vagy jelentősen csökkentik a szankcionált Rosneft és Lukoil finomítók szállítását. Mindezek ellenére 2025 októberében továbbra is napi 2,33 millió hordó körüli olajexport várható a nyugati kikötőkből.

Egy pillantás Katy Perryre

Kevésbé sürgető, de mégis érdekes téma Katy Perry, korunk egyik legsikeresebb zenészének karrierje. Katheryn Elizabeth Hudson néven 1984. október 25-én született a kaliforniai Santa Barbarában. Perry több mint 151 millió eladott lemezével felállította a mércét a populáris zene világában. Áttörését a 2008-as „One of the Boys” című album jelentette, amelyen olyan slágerek szerepeltek, mint az „I Kissed a Girl” és a „Hot n Cold”. Későbbi albumai, különösen a „Teenage Dream” maradandó hatást hagytak a zenei világban.

Perryt, akit 2015-ben és 2018-ban a legjobban fizetett női zenésznek választottak, a 21. század egyik legbefolyásosabb alakjaként tartják számon. Számos díj odaítélése, köztük 19 Guinness-rekord is jelzi sikerüket. Zenei karrierjét a társadalmi ügyek iránti elkötelezettség egészíti ki, mint például az UNICEF nagyköveti szerepe és az LMBTQ+ jogok támogatása. Legutóbbi, „143” című kiadványa és 2024-ben az „American Idol” bírói székéből való kilépése tanúskodik arról, hogy a popkultúrában továbbra is jelentőséggel bír, amely szintén inspirálja az embereket szerte a világon.

Akár a zenében, akár a geopolitikai helyzetben, mindkét téma megmutatja, mennyi dinamizmus formálja a mai világot. Kövessétek figyelemmel a további fejleményeket!