Suche
Mein Konto
Ünnepélyes hangok: A zenekar Strauss remekművével búcsúzik Ponstól
2025. július 2-án a Gran Teatre del Liceu Hermann Hesse-t tisztelte Strauss „Négy utolsó dalával”. Megjelent Matthias Goerne és Asmik Grigorian.
Ünnepélyes hangok: A zenekar Strauss remekművével búcsúzik Ponstól
2025. július 2-án ünnepelték Orquesta Sinfonica del Gran Teatre del Liceu (OSGTL) egy egészen különleges koncert, amely nemcsak zeneileg, hanem szimbolikusan is jelentős volt. Ezen a napon volt a híres író, Hermann Hesse születésnapjának 148. évfordulója. Josep Pons irányításával olyan műveket mutattak be, amelyek szorosan kötődnek Hesse költészetéhez.
A műsor központi része volt Richard Strauss „Négy utolsó ének”, amely Hesse versei alapján készült, kivéve az utolsó dalt, amely Joseph von Eichendorff művéből származik. Ezek a dalok, amelyeket Strauss 84 évesen komponált, az utolsó befejezett művei, és olyan mélyreható témákat közvetítenek, mint a halál és az élet végének békés elfogadása. A „Spring”, „September”, „At Sleep” és „Im Abendrot” című dalok a zeneszerző művészi ambícióit mutatják be a zenekari dalok terén, és ma is nagyon népszerűek a hallgatók körében.
Zenei csúcspontok és kihívások
Az est házigazdája a neves szoprán volt Asmik Grigorian fantasztikusan nyitott, a terhessége miatt eredetileg erre az estére felvett Lise Davidsen helyére. Grigoriant a „Four Last Songs” lenyűgöző előadásáért dicsérték, különösen a zenekari kísérettel való erős kapcsolatáért. Isolde szerepében debütált, és lenyűgözte vokális jelenlétét, még akkor is, ha nem volt meg az ideális képzettsége a szerephez.
Ezzel szemben Matthias Goerne bariton nehézségekkel küszködött. A monologikus Marke király és Wotan „Comiat” című előadása nem volt annyira sikeres, és rontotta a koncert összbenyomását. Ennek ellenére a Pons vezette zenekari vezetésnek sikerült a koncertet ünnepi zenei eseménnyé alakítani.
Változás a zenekarvezetésben
A koncertnek nosztalgikus felhangja is volt, mivel ezzel Pons, mint az OSGTL főkarmestere véget ért. A következő 2026/27-es szezontól már nem lesz állandó karmester; Ehelyett különféle vendégkarmestereket kell meghívni, hogy minden koncertet frissen kölcsönözzenek. Ez élénkítheti a műsor sokszínűségét, és lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy megtapasztalják a különböző értelmezéseket és stílusokat.
A „Four Last Songs” maga is több, mint zenei kompozíció. Az életciklus reflexiója, amelyet Hesse versei és Eichendorff inspirációja is formált, és 1950. május 22-én mutatták be. Strauss munkája messze túlmutat a zenén, és olyan egyetemes témákat érint, amelyek ma is kortárs és vonzóak.
Összességében a koncert nemcsak az előadók lenyűgöző képességeit mutatja be, hanem a zenekari irodalom sokszínűségét és mélységét is. A darabok kiválasztásával az OSGTL bizonyította elkötelezettségét a magas színvonalú zenei interpretáció iránt, ami az egyik oka annak, hogy miért olyan nagyra becsülik a kulturális környezetben.