Suche
Mein Konto
Freiburg: Több százan tiltakoznak Merz vitatott kijelentései ellen!
Freiburgban 600-an tüntettek Merz kancellár migrációról és városképről szóló nyilatkozatai ellen, hogy kiálljanak a sokszínűség és az összetartás mellett.
Freiburg: Több százan tiltakoznak Merz vitatott kijelentései ellen!
2025. október 25-én több száz ember gyűlt össze a freiburgi régi zsinagógában egy lenyűgöző demonstrációra Friedrich Merz kancellár kijelentései ellen. A tiltakozás oka Merz nyilatkozata volt, amelyben a migrációt átélt lakossággal kapcsolatban a „városképi” problémákról beszélt, amelyek nagy irritációt váltottak ki. A szervezők eredetileg 200 résztvevőt regisztráltak, de a rendőrség 600 körülire becsülte a jelenlévők számát, ami a téma iránti élénk részvételt és nagy érdeklődést mutatja. SWR beszámol arról, hogy a demonstrációt különböző kezdeményezések és politikai csoportok szervezték, köztük a „Független Nők Freiburg” szövetsége és a Die Linke párt.
A résztvevőket felkérték, hogy plakátokkal, összecsukható székekkel vagy jelmezben jelenjenek meg a társadalom sokszínűségét szimbolizálva. A résztvevők között volt a 60 éves Martje Ahrens is, aki hangsúlyozta a szolidaritás fontosságát a jobbra tolódás idején. A két 20 éves aktivista, Lia K. és Emma W. éles kritikát fogalmazott meg Merzzel szemben: Míg Lia a nők jogainak kihasználásával vádolta Merzet, Emma hangsúlyozta, hogy kijelentései rasszista sztereotípiákat alkalmaznak. A demonstráció Armin Fahl szociális munkás és barátai közötti beszélgetésből indult ki, amelyben a jobbra tolódás migráns gyerekekre gyakorolt hatásait vitatták meg.
Merz vitái a kontextusban
Merz ezen kijelentései nem elszigeteltek. Néhány napja a brandenburgi kancellár bejelentette, hogy a kormány drasztikusan csökkentette az új menedékkérelmek számát. 2024 augusztusa és 2025 augusztusa között 60 százalékos visszaesést mutatott ki. Ennek ellenére a „városkép” kifejezés használatát heves kritika érte, amit diszkriminatívnak és bántónak tartanak. A zöldpárt vezetője, Katharina Dröge különösen tisztességesebb politikai retorikára szólított fel, és rámutatott az ilyen kijelentések következményeire. napi hírek kiemeli, hogy ezt a kifejezést gyakran rejtett kódként használják olyan emberek számára, akiket nem tekintenek „németnek” vagy „fehérnek”.
Az ilyen kifejezések használata megerősíti a társadalomban a nyugtalanság kollektív érzését, és legitimálja a megosztó magatartást, ahogy Nina Perkowski szociológus kifejti. A tanulmányok azt mutatják, hogy a lakosság körében nőtt a bűnözéstől és a rasszizmustól való félelem, nem utolsósorban a média nyomásának és a jobboldali szélsőséges diskurzusnak köszönhetően. Különösen a fiatalokban tudatosult ez a probléma, és egyre inkább hajlandóak aktív szerepet vállalni a rasszizmus és a diszkrimináció ellen.
Növekvő tiltakozó kultúra
Németországban az elmúlt években jelentősen megnőtt a rasszizmus elleni elkötelezettség. Egy friss tanulmány szerint a rasszizmus elleni tüntetéseken részt vevők aránya a 2023 tavaszi 4 százalékról 2024 nyarára 17 százalékra nőtt. Ez megnégyszereződött, mint pl. interkulturwoche.de jelentették. Sokan a rasszizmust, a diszkriminációt és a társadalmi kirekesztést komoly veszélynek tartják a biztonságukra nézve.
A tiltakozásnak ez a növekvő kultúrája azt mutatja, hogy az antirasszista mozgalmak Németországban nem csak perem jelenségek. Különösen a fiatalabbak és a tudományosan képzettek mutatnak nagy hajlandóságot a sokszínűségért és a diszkrimináció elleni munkára. A tüntetéshez hasonló kezdeményezésekkel világossá válik, hogy a civil társadalom hangja egyre hangosabb, és a társadalom megosztottsága ellen harcol.