A Szövetségi Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi az osztályozási szabályokat – vészjelzés az orvostudományban!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

2025. november 4-én a Szövetségi Alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a triage szabályozást, és megtámadta az orvosok szakmai szabadságát.

Am 4. November 2025 erklärte das Bundesverfassungsgericht Triage-Regelungen für nichtig und griff die Berufsfreiheit der Ärzte an.
2025. november 4-én a Szövetségi Alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a triage szabályozást, és megtámadta az orvosok szakmai szabadságát.

A Szövetségi Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi az osztályozási szabályokat – vészjelzés az orvostudományban!

A Szövetségi Alkotmánybíróság 2025. november 4-én nagy horderejű döntést hozott: semmisnek nyilvánította a fertőzésvédelmi törvény (IfSG) osztályozásra vonatkozó szabályozását. Ez a döntés a sürgősségi és intenzív terápiás szakorvosok által benyújtott két alkotmányjogi panasz után született, és a kritikus egészségügyi helyzetekben történő forráselosztásra vonatkozik.

A bíróság arra az alapgondolatra támaszkodik, hogy az IfSG 5c. szakaszának követelményei összeegyeztethetetlenek az Alaptörvénnyel. Az ítélet indoklásában leszögezte, hogy a szabályozás indokolatlan beavatkozást jelent az orvosok szakmai szabadságába. A triage témája különösen a korona-járvány idején került előtérbe, amikor a teljesen elfoglalt intenzív osztályok voltak napirenden. A döntés egyértelműen jelzi, hogy az ilyen szabályozásoknak nem lehet alapja a német jogban, mivel korlátozzák az orvosok szabadságát, és potenciálisan életveszélyes dilemmákhoz vezethetnek.

Megrendelések kiosztása erőforráshiány esetén

A gyakorlatban az osztályozás azt jelenti, hogy az egészségügyi személyzetnek prioritást kell adnia, ha nincs elegendő erőforrás az összes beteg megfelelő megsegítésére. Az újonnan szabályozott 5c. § ezt megkísérelte jogilag szabályozni, de a Szövetségi Alkotmánybíróság elutasította. A bíróság 6:2 arányban úgy döntött, hogy ezek az előírások nem alkalmasak a fertőző betegségek elleni küzdelemre, és nincs szövetségi hatóság az ilyen szabályozásra.

A szabályozás kapcsán különösen azt a problémát kezelték, hogy a kezelési lehetőségek kiosztásáról szóló döntés végső soron azt is eldöntheti, hogy ki él és ki nem. Ez etikai kérdéseket vet fel, amelyekre a bíróság is fókuszált. A Szövetségi Alkotmánybíróság már 2021-ben is bírálta a fogyatékossággal élő emberek védőintézkedéseinek hiányát, most pedig a logikus következmény az, hogy semmissé nyilvánítják a triage szabályozást.

Az egészségügyi rendszerre gyakorolt ​​hatás

Sok orvos számára ennek a döntésnek messzemenő következményei lehetnek. Míg a krízishelyzetben lévő orvosoknak az etnikai dilemmájukra kell koncentrálniuk, a bíróság egyértelmű jogalapot kér, amely egyaránt védi a betegek jólétét és az egészségügyi szakemberek szakmai gyakorlatát. A jövőben előfordulhat, hogy új szabályozást kell a jelenlegi jogi kerethez igazítani az ilyen konfliktusok elkerülése érdekében.

Egy pillantás a múltba azt mutatja, hogy a triage témája nem új keletű. Erősen vitatott téma volt ez a koronaválság idején, ami ahhoz vezetett, hogy a múltban hozott döntéseket most próbára teszik.

Egy olyan időszakban, amikor az egészségügyi rendszer óriási kihívásokkal néz szembe, fontos, hogy a forrásfelhasználás jogalapja világos és érthető legyen. A Szövetségi Alkotmánybíróság mai döntése világosságot teremt, és teret ad az orvosoknak, hogy elkerüljék az embertelen döntéseket.

A döntéssel kapcsolatos további információkért olvassa el bundesverfassungsgericht.de vagy tovább newstime.joyn.de.