Trump béketervet mutat be a gázai háborúban – a Hamász nyomás alatt!

Trump béketervet mutat be a gázai háborúban – a Hamász nyomás alatt!

A jelenlegi közel-keleti helyzetben a feszültség elmélyült, miután Donald Trump amerikai elnök új béketervet terjesztett elő. 2025. október 1-jén Trump bemutatott egy 20 pontos tervet, amelynek célja a gázai háború enyhítésének reménye volt. A koncepciót Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen vitatták meg. Tekintettel a nehéz helyzetre, Trump „körülbelül három-négy napos” határidőt adott a Hamasznak, hogy reagáljon a tervre. Ez a határidő döntő fontosságú lehet ennek az összetett konfliktusnak a következő lépései szempontjából, amely már sok embert érintett, mint [Schwarzwälder Bote](https://www.schwarzwaelder-bote.de/content.lage-im-ueberblick-warten-auf-hamas- Answer-trum-sets-frist.969b6fb6-1572-47f2-880b-d57280f82d0c.html) jelentések.

A béketervben többek között szerepel mind a 48 izraeli túsz 72 órán belüli szabadon bocsátása. Cserébe Izrael több száz palesztint szeretne kiengedni a börtönből. Emellett az izraeli hadsereg fokozatos kivonását tervezik a Gázai övezetből. Izgalmas pont, hogy a Hamász tagjai amnesztiát kaphatnak, feltéve, hogy feladják fegyvereiket. Ezek az ajánlatok, legalábbis elméletben, lépést jelenthetnek a béke felé. A Hamászon belül azonban vannak aggodalmak, hogy a terv Izrael érdekeit szolgálja, ezért szkepticizmussal tekintenek rá – jegyezte meg a Hamász egyik magas rangú tisztviselője.

A szomszédos országok és a nemzetközi közösség reakciói

Vegyesek a reakciók Trump tervére. Egyiptom, Törökország és Katar üdvözölte a javaslatot, Netanjahu szélsőjobboldali koalíciós partnerei pedig nyomást gyakorolnak a kormányra a Gázai övezet annektálása érdekében. Nemzetközi szinten olyan vezetők, mint François Macron és António Costa támogatják a tervet, és egy kétállami megoldást szorgalmaznak. A Palesztin Hatóság is üdvözölte a javaslatot, és a helyes irányba tett lépésnek tekinti. Johann Wadephul szövetségi külügyminiszter a tervet a béke és a humanitárius segítségnyújtás „egyedülálló lehetőségének” nevezte. A ZDF szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete is kész támogatást nyújtani, beleértve a humanitárius segítséget is, hogy enyhítse a katasztrofális helyzetet a Gázai övezetben.

Másrészt azonban aggodalomra ad okot, hogy a Hamasz nem szívesen engedi el túszait egyszerre, ami csökkentené alkuerejét. Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felszólította a militáns iszlám csoportot, hogy járuljanak hozzá a tervhez. Fogy az idő, és egyre nő a politikai nyomás a tárgyalások előmozdítása érdekében. Nem hanyagolják el a biztonsági szempontot sem: a terv szerint a palesztin rendőri erők nemzetközi erők általi kiképzését kívánják a jövőbeni konfliktusok megelőzése érdekében.

Bepillantás a békefolyamat történetébe

A közel-keleti békefolyamat áttekintése azt mutatja, hogy számos diplomáciai erőfeszítés történt az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus megoldására. Jichak Rabin és Jasszer Arafat 1993-as kézfogása szimbolikus dátum a történelemben. De az évtizedek óta tett erőfeszítések ellenére a konfliktus továbbra is megoldatlan. A kritikusok gyakran kritizálják mindkét fél politikai akaratának hiányát és a folyamatos erőszakos cselekményeket, amelyek a konfliktuskezelésről a konfliktusmegoldásra helyezik át a hangsúlyt. Az 1990-es évek Oslói Megállapodása például kezdetben reményeket keltett, de ezek nem teljesültek.

A közelmúlt fejleményeit tekintve kérdés, hogy Trump terve meghozhatja-e a kívánt változást. Egyes nemzetközi szereplők támogatása elősegítheti a tárgyalások előrehaladását, ugyanakkor világossá teheti, hogy számos buktató még maradt. Továbbra is várni kell, hogy a Hamasz hogyan reagál a tervre, és hogy béke van-e, vagy folytatódik-e a Gázai övezet lakosságának szenvedése, amint azt a Wikipedia átfogóan mutatja.