Több mint 1000 hordó nukleáris hulladékot fedeztek fel az Atlanti-óceánon: Kutatók riasztották!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A kutatócsoport több mint 1000 nukleáris hulladékhordót fedez fel az Atlanti-óceán északkeleti részén. Környezetszennyezés és radioaktív hulladék vizsgálata.

Forschungsteam entdeckt über 1.000 Atommüll-Fässer im Nordostatlantik. Untersuchung zur Umweltbelastung und radioaktiven Abfällen.
A kutatócsoport több mint 1000 nukleáris hulladékhordót fedez fel az Atlanti-óceán északkeleti részén. Környezetszennyezés és radioaktív hulladék vizsgálata.

Több mint 1000 hordó nukleáris hulladékot fedeztek fel az Atlanti-óceánon: Kutatók riasztották!

Egy jelentős felfedezés okoz izgalmat a tudományos világban: a kutatók több mint 1000 hordó nukleáris hulladékot azonosítottak az Atlanti-óceán északkeleti részén. Ezt a francia CNRS kutatószervezet jelentette be. A nemzetközi expedíció, amely 2025. június 15-én indult a nyugat-franciaországi Brestből, körülbelül négy hétig fog dolgozni egy olyan területen, ahol magas az elhelyezett nukleáris hulladék feltételezett mennyisége. Állítólag több mint 200 000 hordót raktak le ott az 1950-es és 1980-as évek között. Ezeknek a hordóknak a pontos helye és állapota ma még nem ismert, így a helyzet különösen aggasztó, mivel 3-5000 méteres mélységben fekszenek.

A hajóutat egy 21 tudósból álló csapat vezeti, köztük a bremerhaveni Thünen Halászati ​​Ökológiai Intézet kutatója. „A cél az, hogy a helyi ökoszisztéma tanulmányozása során értékeljük a hulladékártalmatlanítás következményeit” – magyarázza Patrick Chardon, a NODSSUM program projektmenedzsere. A hordók helyének meghatározásához és a környezetre gyakorolt ​​hatásuk felméréséhez a legmodernebb Ulyx nevű autonóm búvárrobotot használnak. Akár 6000 méter mélyre is képes merülni, az Ulyx 3D képeket készít, és egy szonárrendszernek köszönhetően pontosan meghatározza a hordók helyét.

Hosszú távú hatások szem előtt tartva

„A hordókat mélységi nyomásra tervezték, de nem a radioaktivitás tartós elzárására” – figyelmeztetnek a tudósok. Chardon becslése szerint a legtöbb hordó radioaktivitása körülbelül 300-400 éven belül szinte teljesen eltűnhet. A hulladéknak csak körülbelül 2%-a lehet lényegesen hosszabb sugárzási időtartamú. Ez csökkentheti az ártalmatlanításra kerülő hulladék biztonságával és környezeti hatásaival kapcsolatos aggodalmakat. Továbbra is fontos azonban megérteni az ökoszisztémára gyakorolt ​​pontos hatásokat.

A mostani expedíció nem csak a hordók felkutatásával foglalkozott, hanem a megtalálási helyek feltérképezésével is. A tudósok azt tervezik, hogy küldetésük során mintákat gyűjtenek vízből, talajból és élőlényekből, amelyeket aztán Európa különböző laboratóriumaiba küldenek. A keresési terület pontos elhelyezkedése több mint 200 négyzetkilométernyi területet fed le, körülbelül 1000 kilométerre nyugatra La Rochelle-től, az Atlanti-óceán nyugat-európai medencéjében. A csapat kifejezetten a nukleáris hulladék kérdésére, valamint egyéb ökológiai szempontokra fog összpontosítani, mivel e terület feltárását fontosnak tartják.

Összefoglalva, a nukleáris hulladék évtizedek óta tartó óceáni elhelyezésének kihívása nemcsak történelmi tragédiát jelent, hanem jelenlegi és jövőbeli problémákat is felvet. A küldetés csak az első lépés. A célzott mintavétel második expedícióját már jövőre tervezik, bár a pontos dátum még várat magára. A felelősök reményüket fejezik ki, hogy az eredmények átfogó képet adnak e veszélyes maradványok állapotáról és a tengeri ökoszisztémára gyakorolt ​​hatásukról.

A témával kapcsolatos további információk a címen találhatók Fekete-erdő hírnöke, Daily Mirror és futár.