Rászoruló tanárok: Az iskolai reformok a végére taszítják az oktatási éhséget!

Rászoruló tanárok: Az iskolai reformok a végére taszítják az oktatási éhséget!

Aggasztó helyzetben oktatási szakértők és iskolai képviselők gyűltek össze a Gosheim-Wehingen középiskolában. Niko Reith, az FDP országgyűlési képviselője meghívta az embereket erre a „kerekasztalra”, hogy megvitassák az iskolarendszer sürgető kihívásait. Ennek oka a közelgő reformok és a 2026. március 8-i állami választások. A találkozón jelen volt Christiane Glaser rektor és Oreste Föhr rektorhelyettes a Gosheim-Wehingen középiskolából, valamint Patricia Staron és Heiko Keller más oktatási intézményekből.

Központi téma volt az iskolareform, amely Baden-Württembergben a 2024/25-ös tanévtől lép életbe. Ehhez társul többek között a középiskolák kötelező általános iskolai ajánlásának visszaállítása és a középfokú érettségi bizonyítvány törlése. A következő 2025/26-os tanévtől a kilencéves középiskolába (G9) is visszatérnek. Patricia Staron ezzel összefüggésben elmondta, hogy a változások már most is jelentősen megterhelik az iskolai mindennapokat, amit a jelenlévők is osztottak. Egyre nagyobb szükség van egy világos szerkezetre és az új ötletek átgondolt megvalósítására.

Elsöprő iskolák

De nem csak a szerkezeti változások okoznak fejtörést az iskoláknak. Heiko Keller igazgatóhelyettes kiemelte e reformok végrehajtását, és bírálta, hogy sok új szabályozást még nem határoztak meg egyértelműen. Különösen az „Információ- és médiaoktatás” új kötelező tantárgy vet fel kérdéseket. Az iskolatitkárokra nehezedő magas adminisztrációs teher is elégedetlen, mivel gyakran nem biztosítottak megfelelő díjazást.

Egy másik sürgető probléma a befogadó oktatás. Sok a bizonytalanság, amikor nehéz gyerekekkel kell foglalkozni, és sok iskola úgy érzi, egyedül marad e tekintetben. A Bertelsmann Alapítvány szerint annak ellenére, hogy minden diák számára joga van a megkülönböztetéstől mentes és méltányos oktatáshoz, a status quo még mindig jelentős fejlődési lehetőséget mutat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálása óta.

Az iskolakerülés látható következményei

A koronajárvány utóhatásai az iskolakerülők növekvő számában is megmutatkoznak. A tanárok egyre gyakrabban vállalnak további feladatokat, például pszichológusként vagy szociális munkásként, ami tovább növeli a terheket. A kulturális minisztérium iskolakerülés elleni küzdelemre vonatkozó iránymutatásait a pedagógusok nem tartják megfelelőnek, ami rávilágít a sürgős cselekvés szükségességére.

"Itt elérjük a határainkat!"– Így foglalta össze sok kolléga érzését egy tanár. Mindenütt jelen van az igény az oktató-nevelő munka nagyobb megbecsülésére. Egy tanulmány azt mutatja, hogy a motivált tanárok a legfontosabb tényezők a tanulók tanulási sikerében. Ez együtt jár azzal a megállapítással, hogy az egyéni támogatás és a kisebb osztályok döntően hozzájárulhatnak a tanulási sikerhez. Ez felveti azt a kérdést, hogyan kell az iskolákat a jövőben kialakítani.

Növekednek az oktatási rendszerrel szemben támasztott követelmények, a gyermekek igényei pedig egyre szerteágazóbbak. Az iskolai reformok körüli vita egyértelmű tendenciákat mutat: Az oktatás fontos jószág, amely mind az egyén jóléte, mind a társadalmunk szempontjából központi jelentőségű. Ha iskoláink jövőjéről van szó, senki sem maradhat le.

A mostani megbeszélések eredményei megmutatják, hogy Baden-Württemberg oktatáspolitikája milyen mértékben tud válaszolni a kihívásokra. Csak remélni tudjuk, hogy ezeket a fontos kérdéseket figyelembe veszik a közelgő állami választásokon.