A bajor vízierőművek visszavásárlása: Probst harcol az Isarért!

A bajor vízierőművek visszavásárlása: Probst harcol az Isarért!

Bajorországban a vízierőművek visszavásárlásáról szóló vita a politikai napirend élén áll. Karl Probst, aki 2014 óta vezeti a „Save the Isar Now” egyesületet, szintén ezzel foglalkozik. Az elmúlt hónapokban nemcsak kirándulást tett a Bächentalba, hanem találkozott a Tiroler Wasserkraft AG (Tiwag) képviselőivel is, hogy beszéljen az Isarhoz vezető Dürrach mellékfolyójáról. Különösen a walchenseei erőmű, amely idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, válik e viták fókuszpontjává. Ez a történelmi erőmű, amely Walchensee-ből származó vizet használ a Kochelsee-be való áramláshoz, ma az Uniper energiavállalat része.

Markus Söder (CSU) miniszterelnök 2024 júniusában jelentette be, hogy az összes bajor vízerőművet visszavásárolják az Unipertől. Probst bírálja, hogy a bajor tartományi kormány a kilencvenes évek privatizációs eufóriájában „eladta” a vízierőműveket. Gyakran nem világos, hogy a visszavásárlásokat hogyan lehet ténylegesen végrehajtani, mivel a szerződésben biztosított visszaváltási jogok hiányoznak a walchenseei erőműből. Ez azt jelenti, hogy a Szabad Állam elvesztette a lehetőséget, hogy a koncesszió lejárta után visszavegye az erőművet.

Visszafoglalási jogok és visszavásárlási vita

2030 és 2074 között több mint 80, az Uniper tulajdonában lévő vízierőmű kerülhet vissza reverziós joggal. Ez nagy lendületet ad a politikai vitának. Probst már kiállt amellett, hogy a Szabad Állam közvetlenül tárgyaljon a szövetségi kormánnyal a vízerőművek visszavásárlása érdekében. 5000 aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be a bajor tartomány parlamentjének, de azt még nem juttatták el a tartományi parlamenthez.

A kérdés összetettségét Thomas Holz, a CSU tartományi parlamenti képviselője is világossá teszi, aki hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a szövetségi részvétel és a hazatelepítési jogok között. A bajor tartomány kormánya szerint a szövetségi pénzügyminisztérium nem fog beleavatkozni az Uniper operatív üzleteibe. Maga az Uniper, amely 99 százalékban a szövetségi kormány tulajdonában van, egyértelművé tette, hogy az uniós követelmények teljesítése érdekében nem kíván elhatárolódni a vízenergiától. E követelmények miatt problémás lehet, ha a visszaesés csak 2060-ig lép életbe, mivel ez az árvízkezelésre is hatással lehet.

Fenntartható energia és vízenergia

Ebben az összefüggésben egyre nyilvánvalóbbá válik a vízenergia, mint fenntartható energiaforrás jelentősége. Egy jelentés szerint a vízenergia évente körülbelül 15 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg, hozzájárulva ezzel a stabil regionális villamosenergia-ellátáshoz. Németországban körülbelül 7300 vízerőmű található, amelyek beépített teljesítménye körülbelül 5600 megawatt (MW) – a televíziós tájkép azt mutatja, hogy a vízenergia nagyon népszerű. Ezeknek a rendszereknek 94 százaléka kis vízerőmű, amelyek döntően hozzájárulnak a villamosenergia-termeléshez, míg az évi 17,5 terawattóra túlnyomó részét nagyobb rendszerek állítják elő.

Számos európai országban állami kézben vannak a vízerőművek, ami Németországhoz képest teljesen más módon bánik ezzel az értékes erőforrással. A bajor tartomány kormányának most kell cselekednie annak érdekében, hogy a vízenergia jövőálló legyen. Probst a szövetségi kormány és az Uniper közötti viszonyt egy háztulajdonoshoz és egy ingatlankezelőhöz hasonlítja. Itt világosan látszik, hogy itt az ideje továbblépni a megbeszéléseken annak érdekében, hogy Bajorországban ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is visszahozzák a vízenergiát. A politikusok azt remélik, hogy a vízerőművek visszavásárlása nemcsak környezeti, hanem az egész térség számára fontos gazdasági előnyökkel is járhat.

Végül a kérdés továbbra is fennáll: meddig megy el a Bajor Szabadállam, hogy ténylegesen visszaszerezze vízerőműveit? A lakosság izgatottan várja a következő lépéseket.

Ha többet szeretne megtudni a visszavásárlási tervekről és a vízenergia bajorországi szerepéről, tekintse meg a jelentéseket délnémetek, BR és Vízenergia Németország.