Market Swabia: Az indiai balzsamot majdnem legyőzték – de a harc megmarad!
Az invazív indiai balzsam ellen sikeresen küzdenek Markt Schwabenben. Az önkéntesek több mint tíz éve dolgoznak a fajok védelmén.

Market Swabia: Az indiai balzsamot majdnem legyőzték – de a harc megmarad!
Az invazív neofiták elleni küzdelem figyelemre méltó sikerét jelenleg a Markt Schwaben ünneplik. Az agresszív terjedéséről ismert növényfajt, az indiai balzsamot szinte teljesen eltüntették. Ez a tetszetős eredmény az önkéntesek elkötelezett csoportja – különösen Manfred Drescher és Wilhelm Lehnert – több éves erőfeszítésének eredménye, akik az elmúlt tíz évben fáradhatatlanul távolították el a növényeket, és így nagyban hozzájárultak a helyi növényvilág megőrzéséhez. Hogyan Higany beszámolók szerint a kezdeményezést a 2011-ben megalakult „Aktív Körök Környezetvédelmi Csoportja” indította el.
Az invazív faj nemcsak a Hennigbach mentén, hanem a peremterületeken is terjed. Az indiai balzsam jellegzetes tulajdonságai embermagas szárai és szemet gyönyörködtető rózsaszín-vörös virágai. Egy növény akár 1000 magot is termelhet, amelyek érintéssel terjednek, és néhány hét alatt két méter magasra nőhetnek a fiatal növények. E lenyűgöző ellenálló képesség ellenére az önkéntesek hatalmas sikereket értek el a júliustól szeptemberig tartó rendszeres ellenőrzések és növények eltávolítása révén. Az aktív csoport egyik tagja így nyilatkozott erről: „Egy óra munka után a terület ékszerfűtől mentes.” Ez a kitartó gondozás elengedhetetlen, mert folyamatos beavatkozás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a nem kívánt növények újra elterjednek. BR rámutat, hogy az ékszerfű elleni védekezés nemcsak fontos környezetvédelmi kérdés, hanem aktívan hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez is.
Kihívások és új perspektívák
Az eddigi sikerek ellenére a kezdeményezés jövője kihívást jelent. Jelenleg csak Willi Lehnert (82) aktív, mert Manfred Drescher már nem tud segíteni egy műtét miatt. A következő 2026-os évre a fiatalok sürgős támogatását és egy erősebb politikai közösséget kérnek. Szerencsére van remény arra, hogy a magántulajdon-tulajdonosok is vállalják a felelősséget és bekapcsolódjanak a neofiták elleni küzdelembe, ahogy Susanne May, a csoport másik aktív tagja is megjegyzi. Higany arról is beszámol, hogy a szomszédos Forstinning és Herdweg közösségekben némi hanyagság tapasztalható a neofiták kezelésében, miközben a poingi közösség proaktívan foglalkozik a kérdéssel.
Tekintettel a jövő kihívásaira és az önkéntesek számának csökkenésére, kulcsfontosságú, hogy a közösség és a polgárok együttműködjenek, hogy ne veszélyeztessék az elmúlt évek sikerét. Csak így biztosítható, hogy az őshonos növényfajok megkapják a megérdemelt figyelmet, és a régió biodiverzitása hosszú távon védett legyen.