Klímacélok veszélyben: regresszió a klímavédelemben Németországban!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Landsberg am Lech kiemeli Németország kihívásait az éghajlatvédelem és a 2023-as épületenergetikai törvény kidolgozásában.

Landsberg am Lech beleuchtet die Herausforderungen Deutschlands beim Klimaschutz und die Entwicklung des Gebäudeenergiegesetzes 2023.
A Landsberg am Lech kiemeli Németország kihívásait az éghajlatvédelem és a 2023-as épületenergetikai törvény kidolgozásában.

Klímacélok veszélyben: regresszió a klímavédelemben Németországban!

Egyre több aggodalomra ad okot Németországban: a 2045-re kitűzött klímasemlegesség egyre inkább veszélyben van. A Hamburgi Egyetem „Klíma, éghajlatváltozás és társadalom” kiválósági klaszterének aktuális tanulmánya nagy feltűnést kelt, mert azt mutatja, hogy a politika, a gazdaság és a társadalom egyértelműen visszafelé halad számos területen. A tanulmány szerint egyre irreálisabb az ambiciózus klímacélok megvalósítása, és ennek messzemenő következményei vannak a klímasemleges Németországgá való átalakulás szempontjából.

A hét központi társadalmi folyamattal foglalkozó tanulmány eredményei különösen riasztóak. A tanulmány szerzője, Stefan Aykut hangsúlyozza, hogy a politikában és az üzleti életben fellépő blokádok és eszkalációs spirálok nemcsak a fejlődést akadályozzák, hanem a lakosság elfogadását is veszélyeztetik. Ha nem sikerül költséghatékonyabbá tenni a klímavédelmet, akkor tovább csökkenhet a lakosság támogatottsága. Ez különösen egyértelmű a 2023-as épületenergetikai törvényről (GEG) folyó vitában. A konfliktusos vita oda vezetett, hogy a fogyasztók egyre gyakrabban vásárolnak klímakárosító fűtési rendszereket, miközben az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású hőszivattyúk eladásai visszaestek.

Az épületenergetikai törvény kritikája

A GEG-et döntő lépésnek tekintik a kevesebb energiafogyasztás melletti élet felé, de a környezetvédelmi szervezetek, például a WWF bírálják a törvényt, mivel ez nem elégséges a klímacélok eléréséhez. A WWF tanulmánya szerint sürgősen szigorúbb követelményekre és intézkedésekre van szükség a nem hatékony meglévő épületek energiahatékony felújításának felgyorsítása érdekében. A felújítások előnyei nemcsak az alacsonyabb fűtési költségek, hanem a jobb beltéri klíma és az energiaszegénység kockázatának csökkentése is.

Az a döntés, hogy 2045-ig engedélyezik a fosszilis fűtést, különös hatással van az átállásra. A WWF ezért a követelmények szigorítását szorgalmazza a kívánt klímavédelem érdekében. Ennek érdekében minimális hatékonysági szabványokat kell bevezetni a rosszul felújított épületekre.

A dekarbonizáció útja

A németországi klímavédelmi törvény 2045-ig megköveteli az üvegházhatású gázok semlegességét, beleértve az építőipari szektort is. Egy korábbi projekt már meghatározta az optimális utat a klímasemleges épületállomány eléréséhez 2050-re, megmutatta a hőszivattyúk szükséges bővítését és a növekvő felújítási tevékenységet. A jelenlegi kutatás azt vizsgálja, hogy milyen politikai intézkedésekre van szükség a szigorú célok eléréséhez, és az eszközök erőteljesebb kombinációját javasolja, amely ambiciózus energiaszabványokat tartalmaz a szabályozási jogban.

Szükségesnek tartották továbbá a klímacélok és az intézkedéscsomag eredményességének ellenőrzésére szolgáló monitoring koncepciót. Kiderül, hogy a politikai szereplők követik-e a tudósok ajánlásait, és hogyan alakul a helyzet a következő néhány évben.

A kihívások nagyok, de mint mindig: mindannyiunkon múlik, hogy változást hozunk, és megtegyük a szükséges lépéseket az éghajlati célok tényleges elérése érdekében.

A témával kapcsolatos további információkért és az aktuális fejleményekért látogassa meg a weboldalt Nyomja meg az Augsburgot, WWF vagy BBSR.