Bremerhaven: A kutatók megdöntik a mítoszt a sarkvidéki jégről!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A bremerhaveni kutatók megcáfolják az Északi-sarkvidékről szóló mítoszokat, és új meglátásokat tárnak fel a tengeri jéggel és az éghajlatváltozással kapcsolatban.

Forscher aus Bremerhaven widerlegen Mythen über die Arktis und enthüllen neue Erkenntnisse zu Meereis und Klimawandel.
A bremerhaveni kutatók megcáfolják az Északi-sarkvidékről szóló mítoszokat, és új meglátásokat tárnak fel a tengeri jéggel és az éghajlatváltozással kapcsolatban.

Bremerhaven: A kutatók megdöntik a mítoszt a sarkvidéki jégről!

A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatói meglepő fordulattal megkérdőjelezték az Északi-sarkvidékre vonatkozó, sokáig igaznak hitt feltételezést. Hogyan t online Az új adatok azt mutatták, hogy az Északi-sarkvidéken a leghidegebb jégkorszakokban nem volt folyamatos, masszív jégpolc. Ez egy figyelemre méltó eredmény, amely forradalmasíthatja az Északi-sarkvidék éghajlati viszonyainak megértését.

A tanulmány, amelyet a Polarstern kutatójégtörő legutóbbi expedíciója is alátámasztott, megállapította, hogy az Északi-sarkot még az elmúlt 750 000 év rendkívül hideg időszakaiban is szezonális tengeri jég borította. Nyilvánvalóan mindig voltak nyílt vízi szakaszok, ami cáfolja a szinte megszakítás nélküli jégtakaró korábbi elképzelését. Jochen Knies, a tanulmány vezető szerzője megjegyzi, hogy bár helyenként előfordulhattak rövid életű jégpolcok, óriási jégtakaró nem volt jelen.

Új meglátások az üledékelemzésen keresztül

Az eredmények eléréséhez a tudósok üledékmagokat vettek ki a Jeges-tenger középső részének és a Svalbardtól északra fekvő Yermak-fennsíkról. Ezek a magok olyan algák kémiai nyomait tartalmazták, amelyek az évszakokon keresztül az óceánban éltek. Különösen az IP25 molekula volt rendszeresen kimutatható, amelyet az algák termelnek szezonális tengeri jég alatt. Ez arra utal, hogy a tengeri jég az évszakok függvényében dinamikusan bővült és vonult vissza, kulcsfontosságú támpontot adva az Északi-sarkvidék helyzetéhez.

Ezenkívül a csapat egy nagy felbontású földi rendszermodell segítségével szimulálta az éghajlati viszonyokat két szélsőséges hideg időszakban. Ezek a szimulációk megerősítik az üledékelemzések eredményeit: a jégkorszakok során meleg atlanti víz is áramlott az Északi-sarkvidékre, így az óceán egyes részei jégmentesek maradtak. Ezek az eltolódások repedések és nyílt terek kialakulásához is vezettek a jégen, ami fényt engedett a vízbe és élőhelyeket teremtett.

Hatás a jövő éghajlati modelljére

A kutatás eredményei nemcsak a múltbeli éghajlati ciklusok megértéséhez fontosak, hanem a jövőbeli éghajlati előrejelzésekre is vonatkoznak. Az a tény, hogy az Északi-sarkvidék jelenleg a globális átlag kétszeresére melegszik, riasztó, mivel ez jelentősen befolyásolja a tengeri jégtakarót és az óceánok dinamikáját. E folyamatok jobb megértése segíthet pontosabb modellek kidolgozásában a jövőbeli változásokhoz, mint pl AWI képviseli.

Egy másik 50 fős tudóscsoport két hónapos expedícióba kezd a héten az Északi-sarkvidéken, hogy adatokat gyűjtsön a klímaváltozás hatásairól. Hogyan napi hírek A jelentések szerint a „Polarstern” jégtörő útvonala nyugatra vezet a Spitzbergák mellett az Északi-sark felé. Az expedíció célja a tengeri jég vastagságának vizsgálata nyári olvadáskor, hogy további következtetéseket vonhasson le a globális felmelegedés hatásairól.

Ez a kutatás ezért alapvető fontosságú ahhoz, hogy jobban megértsük bolygónk egyik sérülékeny ökoszisztémájában zajló összetett kölcsönhatásokat, és szilárd alapot biztosítsunk a jövőbeli éghajlati modellekhez.