Utolsó esély a Werder-tónak: most harcolunk a vízszennyezés ellen!

Utolsó esély a Werder-tónak: most harcolunk a vízszennyezés ellen!

2025. szeptember 23-án, kedden Bréma ismét harcba szállt a Werder-tó bosszantó vízi pestisével. A brémai környezetvédelmi osztály által használt kétéltű kaszáló járművet használták az idei év nyarán tömegesen elterjedt invazív gyomok leküzdésére. Ez a harmadik kísérlet a növény végleges eltávolítására, amelyet két korábbi kaszálás során nem sikerült eltávolítani. A vízben szétterjedő apró maradékok szinte lehetetlenné teszik a teljes eltávolítást. Ha a szezon végi harmadik próbálkozás is több sikerrel kecsegtet, a brémaiaknak maradandó megoldásban kell reménykedniük, mert a vízijárvány valószínűleg mindig a vízi táj része marad. A megfelelő intézkedésekkel legalább a terjedést meg lehet fékezni, amint azt Weser-Kurier jelenti.

2025 tavasza óta figyelhető meg az emberre és állatra nem ártalmas, de az őshonos növényfajokat kiszorító vízifű terjedése. A környezetvédelmi osztály ezután reagált, és megbízta a céget, hogy távolítsa el a növényeket és azok gyökereit a fürdőhelyen. De egy dolog biztos: a teljes megszüntetés irreális. A brémai CDU a vízifű teljes eltávolítását kéri, de a környezetvédelmi osztály nyilatkozatai szerint a költségek és az erőfeszítések óriásiak lennének. Fenntartható megoldásokra van szükség, a tapasztalatcsere fontos lépése a többi érintett közösség megszólítása. A Buten un Binnen tudatja, hogy fontolóra veszik az olyan alternatív módszereket, mint például az amur alkalmazása, amely szintén invazív fajnak számít.

Ökológiai és gazdasági szempontok

Az invazív vízinövények növekvő problémája nem csak Brémát érinti. Óriási a gazdasági kár, amit ezek a növények okozhatnak. Az [IGB Berlin] által hivatkozott tanulmány (https://www.igb-berlin.de/news/hohe-wirtschaft-schaden-durch-invasive-wasserpflanzen) azt mutatja, hogy az invazív fajok nemcsak a biológiai sokféleséget veszélyeztetik, hanem számos területen, például az akvakultúrában és a turizmusban is magas költségeket okoznak. Ezek a gazdasági veszteségek Németországban és azon túl is összeadódnak, különösen az éghajlatváltozás idején, ami kedvez az ilyen fajok elterjedésének.

Az invazív vízinövények, mint például a kanadai vízifű vagy a keskenylevelű vízifű, felszaporodnak. A fajok elvesztése együtt jár az élőhelyek megváltozásával, a homogén közösségek kialakulásával és az ezzel járó negatív hatásokkal a turizmusra és a szabadidős tevékenységekre. A probléma nagy befektetéseket igényel vizeink egyensúlyának fenntartása érdekében a kezelési intézkedésekbe, mert a gazdasági következményeket nem lehet alábecsülni. Továbbra is remélhető, hogy a Werdersee jelenlegi gyomlálási műveletei hasznos lépést jelentenek a fenntarthatóbb vízgazdálkodás felé.