Frankfurt: Németország legstresszesebb városa sürgősen pihenésre szorul!

Frankfurt: Németország legstresszesebb városa sürgősen pihenésre szorul!

A stressz állandó kísérője a modern társadalomnak, és ez Németország városaiban is megmutatkozik. A ZAVA online orvosi gyakorlat jelenlegi elemzése szerint Frankfurt lesz az ország legstresszesebb városa 2025-ben. A kutatás olyan témákban végzett Google kereséseken alapul, mint a „stressz” és a „kortizolszint csökkentése”, és azt mutatja, hogy Frankfurt 8,44 pontos „stresszpontszámmal” vezet a 10-es skálán. Münster és Stuttgart 71-es 71-es értékkel követi a második és a harmadik helyet. pontokat, ill. Ehhez képest Bréma a legnyugodtabb város mindössze 1,50 pontos értékével, míg Berlin metropolisza szintén az alsó tartományba tartozik 2,83 ponttal. A tanulmány figyelembe veszi az egy hónapon át tartó keresési lekérdezéseket, és extrapolálja az értékeket az év során és 100 000 lakosra vetítve, hogy tisztességes összehasonlítási alapot hozzon létre, ahogy fnp.de5dt-groessere-7.

Az izgalmas, hogy Frankfurtban tavaly 1143 keresési lekérdezést rögzítettek „stressz” témájában, míg Münsterben mindössze 545 keresést. Különösen figyelemre méltó az „alacsonyabb kortizol” kifejezésre irányuló keresési lekérdezések növekedése Frankfurtban, amely lenyűgöző, 26 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Más városokban, például Münsterben és Lipcsében is a polgárok a stressz megküzdésére összpontosítanak – Münsterben 50 százalékkal, Lipcsében pedig 69 százalékkal nőtt a keresési lekérdezések száma. Ez arra utal, hogy növekszik a nyomás a stressz leküzdésére, különösen a Main metropoliszban.

Stressz tényezők és hatásaik

A stressz nemcsak bosszantó érzés, hanem egészségügyi következményekkel is járhat. Egy tanulmány kimutatta, hogy a stressz a testi és lelki betegségek fő kockázati tényezője. A stressz okozta tartósan magas kortizolszint a jelentős stressz egyértelmű jele. A Statista szerint a megkérdezettek közel fele a munkáját tekinti a fő stressztényezőnek. Az átlagos heti munkaidő Németországban csaknem 35 óra, a stressz kialakulásához pedig különösen a magas terhelés és a határidők miatti kényszer járul hozzá.

A koronajárvány tovább növelte a stresszszintet; sokan már nem tudnák szétválasztani a munkát és a szabadidőt. Egyre többen dolgoznak otthonról, és szeretnének ösztönzőket a jobb stresszviselkedéshez. Riasztó, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a kiégés miatti betegnapok száma, a 2004-es 4,6 napról 2021-re 88 napra jut 1000 BKK-tag.

Pihenést keres

Mit tehet tehát, hogy elkerülje a mindennapi stresszt? A mindfulness és a stresszkezelési technikákat egyre gyakrabban említik lehetséges megoldásként. Legyen szó meditációról, jógáról vagy egyszerűen csak egy kis szünetről – mindez segíthet csökkenteni a stresszt. A kutatások azt mutatják, hogy a stressz egészséges kezelése nemcsak a közérzetet növeli, hanem jelentősen befolyásolja az életminőséget is. A ritkán stresszes emberek körülbelül 60 százaléka jónak vagy nagyon jónak ítéli egészségét, míg a gyakran stresszeseknek csak 38 százaléka osztja ezt az értékelést.

A városok összehasonlítása azt mutatja, hogy a stresszindex az emberek jólétének releváns mérőszáma. Annál is fontosabb, hogy minden város megpróbálja lehetővé tenni polgárai számára a stresszmentes életet. Legyen szó szabadidős tevékenységekről, jobb munkakörülményekről vagy stresszkezelési oktatásról – még mindig van hova fejlődni.