Érzelmek a demokráciában: Hogyan osztják meg társadalmunkat!

Érzelmek a demokráciában: Hogyan osztják meg társadalmunkat!

2025. november 2-án került sor a Hersfeld-Rotenburg Future Academy izgalmas fórumára a Klinik am Hainberg dísztermében. A „Defenzív demokrácia” című rendezvény témája nem kevesebb volt, mint a médiaoktatás és a társadalmi intézmények hatása társadalmunk polarizációjára. A kasseli Prof. Dr. Ernst-Dieter Lantermann emeritus professzor vezette a beszélgetést „Az értelem kapitulációja egy túlterhelt társadalomban – amikor a gondolkodás és a cselekvés az extrém érzések irányítása alá kerül” című előadásával.

Több mint 80 vendég, köztük diákok és elkötelezett állampolgárok gyűltek össze előzetesen a bizalom és az értelem megőrzése témakörében az egyre érzelmesebb világban. Lantermann nemcsak a bizonytalanság kezelésének módját világította meg, hanem az identitáskeresés kihívásait is a mai gyakran elsöprő életkörülmények között. Különösen érdekes volt utalása a „hideg” és „forró” gondolkodás különbségére és a közösségi média szerepére ebben. Ezek a platformok Lantermann szerint szélsőséges érzelmeket szítanak, és az észlelt igazságokon keresztül veszélyeztetik a racionalitást, ahogyan a Hersfelder Zeitung beszámol.

A tanulók részvétele és érzelmi problémák

Az obersbergi modelliskola Democracy AG résztvevői, mint például Zoé Fischer és Lucy Landefeld, szintén hozzájárultak az eseményhez azzal, hogy az iskolai kontextusból származó érzelmi témákat tárgyaltak. Joachim Lindner és Andrea Budde a csoportterápia fontosságát hangsúlyozták, míg Karsten Vollmar, az iskola igazgatója azokkal a nehézségekkel foglalkozott, amelyekkel a fiatalok különbséget tesznek az igazság és a valóság között. A hallgatóságot Aaron Wild, az elhivatott diák elmélkedései egészítették ki, aki kiemelte a politikai viták érzelmekkel teli érvelését.

Lantermann kihívása a jelenlévők számára egyértelmű volt: a demokrácia és a politikai diskurzus emocionalizálódását fel kell ismerni, és pozitív irányba kell terelni. Ez történhet az állampolgárok érzelmi szükségleteit kielégítő társadalmi intézmények aktív szerepvállalásával, nemcsak a válság idején, hanem a mindennapi állampolgári nevelésben is.

A közösségi média és annak kettős szerepe

A médiaoktatás keretében nem hagyható figyelmen kívül a közösségi média hatása, különösen az elmúlt évtizedek fejleményeit tekintve. A közösségi média az ezredforduló óta vált népszerűvé, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy tartalmakat és hálózatokat hozzanak létre és osszák meg. Van azonban egy feszültségterület: Míg a közösségi média elősegítheti a politikai mozgósítást, a kritikusok a társadalom széttöredezettségére figyelmeztetnek. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség cikke szerint ezeknek a platformoknak a használatában jelentős különbségek vannak. A 14 és 29 év közöttiek 88%-a hetente használja a közösségi médiát – ez egyértelműen jelzi központi szerepüket a politikai felfogásban, különösen a 2021-es szövetségi választási kampányban először szavazók körében.

Mindazonáltal továbbra is fennáll a kérdés, hogyan lehet a kulturális és szociális területeket összehozni. A kihívás a médiaműveltség előmozdításában, valamint a közösségi médiában megjelenő politikai tartalmak szabályozásában és nyomon követésében rejlik. A nagyobb oktatás és elszámoltathatóság elősegítheti a polgárok politikai véleményének kialakítását. Lantermann megjegyzéseiből fontos meglátás az, hogy a demokráciában nem démonizálják az érzelmi diskurzust, hanem inkább aktívan formálják.

Összességében a fórum azt mutatja, hogy sürgősen foglalkozni kell a szélsőséges érzelmekkel és azok demokráciára gyakorolt ​​hatásával. Minden nemzedék aktív részvétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a politikai vitában fenntartsuk az észt.