Új szavazási törvény Hessenben: a D’Hondt-per izgalmat kelt!

Új szavazási törvény Hessenben: a D’Hondt-per izgalmat kelt!

Javában zajlanak a 2026. március 15-i hesseni önkormányzati választások előkészületei, sok a megbeszélnivaló. Az új helykiosztási eljárás, a d'Hondt-eljárás lesz az alapja az önkormányzati és járási tanácsok mandátumkiosztásának az eddig használt Hare/Niemeyer rendszer helyett. Ez a döntés, amely a wiesbadeni tartományi parlamentben született 2025. március 27-én, már heves vitákat váltott ki. Míg a CDU és az SPD fekete-vörös koalíciója megszavazta a reformot, az ellenzéki frakciók, köztük a Zöldek, az AfD és az FDP határozottan elutasították a módosítást.

A német választójogban 1945 óta gyakran alkalmazott d'Hondt-módszerre való áttérés számos kérdést vet fel. Ez az osztómódszer elosztja a pártok szavazatait egy egymást követő számlálással (1, 2, 3, ...), és a mandátumokat az elért legmagasabb számok szerint osztja ki. A kritikusok egyetértenek abban, hogy ez a választási módszer a nagyobb pártoknak kedvez. Hans-Detlef Horn marburgi alkotmányjogász emlékszik arra, hogy az eljárás néha torzulásokhoz vezethet, és veszélyeztetheti a választási egyenlőséget. Ezért a jelenlegi választójogi rendelkezések átfogó felülvizsgálatát kéri.

A választójogi törvény átalakulóban

A Hessenben 1981 óta alkalmazott, más számítási módszeren alapuló Hare/Niemeyer módszerről a d'Hondt-rendszerre való átállás nagy vitát váltott ki a politikailag érdeklődő közvéleményben. A Hare-Niemeyer módszer szerint a szavazatokat megszorozták, majd elosztották a mandátumok számával, ami korábban lehetővé tette az arányosabb képviseletet. Roman Poseck (CDU) belügyminiszter jelentése szerint a d'Hondt-rendszer 16 helyett csak 11 csoport képviseletét eredményezheti Frankfurter Römerben. Ez csökkentheti a parlamentek széttagoltságát – hangsúlyozza Poseck. Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez tovább csökkentheti a kisebb pártok befolyását, amelyet a demokrácia fenyegetésének tartanak.

A Szövetségi Alkotmánybíróság arra is rámutat, hogy a szavazati jogra vonatkozó rendelkezések nem örökre veszélytelenek. A reformra adott reakciók tehát megoszlanak: egyrészt ott van a kormány, amely a helyi képviselet funkcionalitását szeretné javítani; másrészt vannak kritikusok, akik attól tartanak, hogy a kisebb pártok hátrányba kerülnek, és jogi lépéseket fontolgatnak. Az FDP már pert indított a reform ellen. A félelmeid nem alaptalanok. Korábban is volt már példa arra, hogy a pártok a szavazati arányuknál rosszabb eredményt értek el a d'Hondt-eljárás alkalmazása miatt.

Az önkormányzati választások kilátásai

2026. március 15-én derül ki, hogy a d'Hondt-eljárással kapcsolatos kockázatok valóban megvalósulnak-e. A tudósok és a választási jogi szakértők izgatottan figyelik a fejleményeket, mert a Hessen Állami Bíróság döntését, amely kritikus lesz a reform végső végrehajtása szempontjából, matematikai kihívásnak tekintik. Végső soron fontos a nagyobb és kisebb pártok közötti egyensúly fenntartása, ugyanakkor a parlamentek működésének elősegítése.

Összességében látni kell, hogyan alakulnak a politikai struktúrák a reform után, és hogy a választók valóban megtalálják-e érdekeik egyértelmű, megbízható képviseletét az urnáknál. A következő hónapok sok izgalmat ígérnek, és meghatározóak lehetnek a hesseni politikai táj számára.