Az AfD politikusa hamis fotót posztolt kancellárról – kézfogási botrány!

Az AfD politikusa hamis fotót posztolt kancellárról – kézfogási botrány!

A közösségi médiában terjedő álhírekkel egyre vadabbak a dolgok. A hesseni AfD politikusa, Johannes Marxen szerkesztett fotót tett közzé a Facebookon, amelyen parlamenti képviselőtársa, Gerhard Schenk látható Friedrich Merz (CDU) kancellárral. A bejegyzés azt állította, hogy „a kancellár kézfogása” volt, ez a kép sokakat megütött. De gyorsan kiderült, hogy a pletyka nem mutatja a teljes képet. Hangos East Hesse News A kép hamis volt, és nem a Hessenfesten készült, pedig Merz valójában ott volt.

Az eredeti képen a kancellár látható Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ami 2024 végén készült. Itt egy szerencsétlen montázs készült: Schenket egyszerűen lecserélték Zelenszkijre. Robert Lambrou, az AfD parlamenti frakciójának elnöke megerősítette, hogy Merz kezet fogott Schenkkel, amit tanúk is bizonyítani tudnak. A bejegyzés azonban kezdetben elfogadhatatlan volt, és alig néhány órával a megjelenés után törölték. Marxen csak közvetve válaszolt a kritikus kérdésekre, mielőtt bedobta a törülközőt és eltávolította a képet az emelvényről.

A médiaműveltség esete

Ezek az incidensek ismét rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos kritikusan kezelni a közösségi médiában megjelenő információkat. Amikor Alice Weidel, az AfD szövetségi elnöke korábban „hazug kancellárnak” minősítette Merzt, az asztalok továbbra is himbálódtak. Az álhírek terjedése és a hozzá kapcsolódó félretájékoztatás és félretájékoztatás nem csak a politikai színtéren, hanem mindenhol jelen van. Hangos bpb Az álhírek gyakran különösen nagy hatást fejtenek ki, különösen akkor, ha az érintettek kevéssé bíznak a politikai és médiaintézményekben.

Ezek az aggodalmak Donald Trump 2016-os megválasztása és a Brexit-népszavazás óta különösen erősödtek. Az elterjedt hírek nemcsak a politikai véleményformálást, hanem a társadalmi légkört is befolyásolják. Az igazság biztos tudatára van szükség ahhoz, hogy csökkentsük a dezinformáció hatását a közösségi médiában. Tanulmányok szerint az interneten található tartalmak kevesebb mint 1%-a minősül álhírnek, ami nem jelenti azt, hogy a többi információ megbízható.

Pontosítás szükséges

Ennek ellensúlyozására nagy jelentőséggel bírnak a médiaműveltséget elősegítő kezdeményezések. Az EU például elindította az „EU kontra Disinfo” programot. Az ilyen programok célja, hogy egyfajta „oltást” adjanak az álhírek ellen, érzékenyítsék az állampolgárokat a dezinformáció veszélyeire, és felszereljék őket a szükséges eszközökkel. Egy olyan korban, ahol minden információ villámgyorsan terjeszthető, elengedhetetlen a kapott információk kritikus pillantása.

Ez a kiadvány világossá teszi, hogy nem minden igaz, ami az interneten kering. Az álhírek, amint azt Johannes Marxen esete is mutatja, kihívást jelent az új médiakörnyezet számára, és alapvetően át kell gondolni, hogyan kezeljük az információkat.