Menekülés a bíróságról: A vádlott eltörte a rendőrnő ujját!

Menekülés a bíróságról: A vádlott eltörte a rendőrnő ujját!

Különleges izgalom zajlott 2024. április 16-án az alsfeldi kerületi bíróságon, amikor egy már elítélt vádlott a tárgyalása során látványos szökési kísérletet tett. A csalás, bizalmatlanság és hamisítás miatt bíróság elé állított 39 éves férfi az ítélethirdetés után azonnal elmenekült, ami drámai eseményhez vezetett. A bíró három év és három hónap börtönbüntetést szabott ki rá, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a tárgyalóterem elhagyásakor elveszítse a türelmét. A Lauterbacher Anzeiger kezdetben felháborodásról számol be, amikor a vádlott könyörgött, hogy ne vegyék azonnal őrizetbe, majd megrohamozta az épületet.

A helyzet akkor bontakozott ki, amikor egy rendőr megpróbálta megállítani a szököttet. A bíróságon kívül kialakult dulakodásban a vádlott eltörte a rendőrnő ujját. Pontosabban a bal gyűrűsujj törését diagnosztizálták, amelyet a kisujj elmozdulása és az ötödik kézközépcsont hajszálrepedése egészített ki. Agresszív hozzáállása ellenére a szökevényt végül lebuktatták, és más rendőrök hatalmába kerítették a rövid kiutazása során – számol be FFH.

Bírósági utóhatás

Az alsfeldi laikus bírói bíróság nemcsak szökése miatt ítélte el a férfit, hanem azért is, mert fizikailag megtámadta a rendfenntartókat és ellenállt az állami hatalomnak. Ezzel egy év börtönbüntetést is kapott feltételes szabadság nélkül. Britta Jansen-Matthies tanácsvezető bírót megdöbbentette a vádlott tettének hevessége. Letartóztatása után az elítélt férfi most rács mögé került, és fellebbezett az ítélet ellen. Szökése és az ezzel járó erőszak alkalmazása azonban a német bíróságokon is kérdéseket vet fel a biztonsági előírásokkal kapcsolatban.

Érdekes módon az őrizetből való szökés sok esetben nem minősül bűncselekménynek Németországban mindaddig, amíg nem követnek el további bűncselekményeket, amint azt a [NADR] megjegyzi (https://www.nadr.de/aktuelles/spektakulaere-wandel-aus-gerichtssaal-verjujter-entkommen-durch-fenster/). Ez felveti a kérdést, hogy milyen szerkezeti biztonsági hiányosságok vannak a bírósági épületekben. Ez a probléma különösen nyilvánvaló az elmúlt évek számos hasonló eseményén, amelyek azt mutatják, hogy számos létesítmény biztonsági szabványai és szerkezeti állapota hagy kívánnivalót maga után.

Ebben a konkrét esetben a rendőr sérülése egy másik komoly jele annak, hogy többet kell fektetni a biztonságtechnikába és az alkalmazottak megszerzésébe. Az alsfeldi bíróságon szerzett tapasztalatok valószínűleg nem csak a közvetlenül érintettek, hanem az egész igazságszolgáltatás számára jelentenek ébresztőt. Az ilyen nagy horderejű incidensről szóló törvényjavaslat továbbra is a tisztek biztonságát és a jogi eljárások megfelelő lefolytatását érinti, ez a kérdés egyre inkább a nyilvános viták előterébe kerül.